A legjelentősebb támadást kétségkívül a The Economist cím? gazdasági hetilap "Miért alkalmatlan Berlusconi Olaszország vezetésére?" címmel megjelent egyik e heti vezércikke jelentette, s bár az olasz médiamogul perrel fenyegette meg a brit lapot, ez nem rettentett vissza hasonlóan kritikus hangvétel? cikkek megjelentetésétől más vezető európai vagy amerikai lapokat sem. Legutóbb a francia Le Monde igyekezett emlékeztetni az olaszokat: tagjai az európai kultúrközösségnek, amelynek alapvető értékeivel ellenkezne Berlusconi megválasztása. Mindemellett hazájában a pártvezér kezdeti anyagi sikereit bemutató A pénz szaga cím? könyv lett az egyik legnagyobb példányszámban eladott kötet – szerzője szintén hosszas pereskedésnek néz elébe.
A kritikus észrevételek főként kiterjedt médiabirodalma érdekeltségeinek és az ellene jelenleg is folyamatban lévő bírósági vizsgálatoknak szólnak. "Bármelyik, magára valamit is adó demokráciában elképzelhetetlen, hogy a miniszterelnöki hivatal elnyerésére olyan jelölt eséllyel pályázhasson, aki ellen a közelmúltban többek között könyvviteli hamisítás, pénzmosás, maffia-összeköttetések, gyilkosságban való bűnrészesség, valamint politikusok, bírák és az adórendőrség megvesztegetésének vádjával eljárás folyt – írja a The Economist –, ám a szóban forgó ország Itália
Berlusconi teljességgel alkalmatlan akármely állam, különösen az egyik legtehetősebb nyugati demokrácia kormányzására."
A baloldali Olajfa szövetség jelöltje, Francesco Rutelli (Hetek, 2001. április 29.,
Baloldali széthúzás Itáliában) nem késlekedett csatlakozni ellenfele lármás sajtóvisszhangjához: "Itt már egész Európa érdekeiről van szó. Ha győzne, az Olaszország teljes politikai elszigetelődését hozná magával" – nyilatkozta a La Repubblica hasábjain.
Barátságtalan nyugati fogadtatása ellenére a felmérések szerint továbbra is több olasz támogatja Berlusconit, mint az éveken át tartó belharcok során érdektelenné lett balközép pártszövetséget – az önerejéből feltört és befutott vállalkozót megszemélyesítő jelölttel szélesebb rétegek tudnak azonosulni, mint a fiatalabb, hivatásos politikus Rutellivel. Ez utóbbi viszont ellenfele előnye ellenére is joggal bizakodhat: az Olajfa 1996-os hatalomátvételét megelőzően is a jobboldal tűnt esélyesebbnek a választások megnyerésére. Berlusconi, akinek vagyonát mértékadó becslések tizennégy milliárd dollárra teszik, az említett cikkeket nemzetközi baloldali összeesküvés eredményeként "szemétnek" nyilvánította, és mind üzleteit, mind politikai szerepvállalását illetően tagadott bármiféle bűntettet. Már korábban is ígéretet tett arra, miniszterelnökként a büntető törvénykönyv egyes passzusait, így a hamis könyvvitel szankcionálását hatályon kívül fogja helyezni, a jobboldal választási kampányát viszont most falrengetőbb, népszerűségre méltán számot tartó ígérettel kísérli meg a sikeres kerékvágásba visszaterelni: megválasztása esetén a törvénykönyv nyolcvanezer rendeletének csak negyedét fogja érvényben hagyni.
2001. 05. 05. (V/18)
