Hajsza a milliárdos rém után

Bin Laden Fotó: Reuters

Bin Laden Amerika-ellenessége az Öböl-háború idejéből ered, amikor Szaúd-Arábia megengedte az Egyesült Államoknak, hogy területéről támadásokat indítson az iraki hadsereg kuvaiti és iraki erői ellen, majd a háború befejeztével az amerikai jelenlét folyamatossá vált a térségben. Bin Laden betolakodónak, a Szentföld elfoglalóinak tekinti a térségben állomásozó amerikaiakat. 1996-ban a szélsőséges fundamentalista bin Laden fatvát, azaz vallási parancsot adott ki, amelyben a Szaúd-Arábiában és Szomáliában tartózkodó amerikai katonák megölésére hívta fel a muzulmán hívőket. 1998-as második fatvájában már amerikai civilek elleni merényletekre intézett felhívást.

Az Al-Qaida alapítása 1979-re tekint vissza, amikor bin Laden Afganisztánba ment, hogy az afgán ellenállókat támogassa a szovjet csapatokkal szemben. Családi kapcsolatait felhasználva gyűjtött pénzt az afgán ellenállás számára, logisztikai és humanitárius segítséget nyújtva, emellett az afgán háború több ütközetében is részt vett. A szovjetekkel vívott háború vége felé bin Laden megalapította az Al-Qaidát, amelyen keresztül volt afgán harcosok és mások támogatták az afgán ellenállást. A szovjet kivonulás után bin Laden viszszatért hazájába, és a családivállalkozásban tevékenykedett, emellett kapcsolatba került a szaúdi uralkodócsaláddal szemben álló ellenzéki csoportokkal. Az uralkodócsaláddal való összeütközése következtében 1994-ben megfosztották szaúdi állampolgárságától és Afganisztánba távozott, mintegy 250 millió dolláros örökségével együtt. A hazájából kiutasított bin Laden Afganisztánban "vendégként" kapott menedéket négy feleségével és tizenöt gyermekével. Szaúd-Arábiában maradt családja a mai napig sikeresen folytatja útépítő vállalkozását, amely – egyéb törvényes és törvénytelen jövedelmek mellett – továbbra is anyagi támogatást jelent számára.

Bin Laden nem magányos terrorista, a vélekedések szerint a muzulmán radikálisok nemzetközi szervezetének középpontjában áll. Az Al-Qaida – amerikai vélekedések szerint – szoros kapcsolatban áll hasonló gondolkodású fundamentalista csoportokkal, mint az egyiptomi Al-Dzsihád, az iráni Hezbollah, a szudáni Iszlám Front, és a jemeni, szaúd-arábiai dzsihád csoportok. Bin Laden és terrorszervezete számlájára írják többek között az 1992-ben Szaúd-Arábiában és Jemenben, valamint Szomáliában amerikai katonai célpontok ellen elkövetett támadásokat. 1997-ben a CNN-nek adott televíziós interjújában bin Laden elismerte, hogy a helyi muzulmánokkal együttműködő követői ölték meg 1993-ban a Szomáliába küldött segélyszállítmányt kísérő személyzet 18 tagját. 1998-ban az Egyesült Államok ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki a szaúdi milliomos fejére a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek ellen elkövetett robbantásos merényletek feltételezett kiterveléséért és pénzeléséért. Bár bin Laden tagadta, hogy köze lett volna a merényletekhez, melyek több mint 200 ember életét követelték, vádlói bizonyítottnak tekintették bűnösségét. A feltételezések szerint szintén bin Laden állt a Jemenben állomásozó amerikai USS Cole hadihajó felrobbantása mögött. A terrorista jelenleg az Afganisztán 90 százalékát ellenőrzése alatt tartó tálib – radikális iszlám – kormány vendégszeretetét élvezi, és biztonságos rejtekhelyéről pénzeli Afrikától Latin-Amerikáig terjedő, lassan mozgalommá növő táborát, illetve azokat az Afganisztánban felállított kiképzőtáborokat, amelyekben amerikai – és egyes feltételezések szerint izraeli – célpontok ellen merényleteket elkövető terroristákat képeznek.

Bin Laden legfőbb célja átfogó dzsihádra, szent háborúra indítani az "alvó" iszlám közösséget. Az afrikai nagykövetségek ellen elkövetett merényletek óta Oszama bin Laden az FBI által leginkább keresett tíz bűnöző, a "top ten" között van. Tevékenységével a terrorizmus új formáját képviseli: az államok által támogatott terrorizmus helyébe, úgy tűnik, a céltámogatás került, egy-egy célpont ellen elkövetett merénylet pénzelése. Bin Ladennek láthatóan telik erre, hiszen dubai és európai bankokban elhelyezett pénzét még a CIA-nak sem sikerült zárolnia.

Bin Laden a közelmúltban – láthatólag teljesen szabadon – interjút adott a khatari Al Jazeera televíziónak. A szaúdi terrorista vezető, aki igen ritkán lép a nyilvánosság elé, élő közvetítésben hívta fel a muzulmánok ezreit, hogy csatlakozzanak a szent háborúhoz, és bántalmazzák a zsidókat és amerikaiakat, ahol csak lehet. Jorám Schweitzer, a nemzetközi terrorizmus izraeli szakértője szerint az arab sajtó széles körben kritizálta bin Ladent, amiért nem eleget tett Izrael ellen közvetlen módon, hanem Amerikára koncentrálta figyelmét. Schweitzer feltételezése szerint ennek köszönhetően küldött a terrorista vezér néhány általa kiképzett egységet Izraelbe. Elmondása szerint 1999-ben tizenhárom, terrortevékenységgel gyanúsított személyt tartóztattak le Jordániában, akik afganisztáni kiképzőtáborokból tértek vissza izraeli és amerikai célpontok megtámadásának terveivel. Tavaly bin Ladennel kapcsolatban álló Hamasz-tagokat tartóztattak le Izraelben, illetve palesztin fennhatóság alatt álló területeken. Schweitzer attól tart, bin Laden Izrael ellen is tervez merényleteket, amelyek ugyanakkor még éveket is várathatnak magukra, hiszen mindig hosszasan, de szisztematikusan tervezi meg akcióit. "Viszonylag kevés merényletért felelős, de azokat nagyon szakszerűen hajtják végre" – magyarázta Schweitzer a Jerusalem Post riporterének.

A balkáni kapcsolat