Bevethető-e az e-bomba?

Bagdadi díszszemle. A gyors támadás sikere az irakiaknak is érdeke lehet Fotó: Reuters

Az e-bombának nevezett fegyver létezése még nem bizonyított, mindenesetre óriási segítséget jelentene az Irak ellen felsorakozó erőknek – használatával komoly veszteségek nélkül, minimális idő alatt hatástalanítani lehetne az iraki diktátor katonai gépezetét. Az e-bomba bevetése ugyanis megsemmisítené az elektronikai eszközöket, a rádióállomásoktól kezdve a mobiltelefonokon keresztül a legkisebb számítógépekig. Alkalmazásával lehetetlenné válna a szövetséges erők repülőgépeit megfigyelő radarok működtetése, a rakéták kilövését irányító számítógépek gyakorlatilag minden beléjük táplált információt elfelejtenének, de kárt szenvedne az elektromos hálózat is, a bomba hatására megszűnne az áramellátás.

A felsorolt következményekről azt mondhatnánk, egy tudományos-fantasztikus film forgatókönyvére hasonlítanak leginkább – ennek ellenére a jelenség létezik. A hatvanas évek elején a Szovjetunióban egy hidrogénbomba robbantásakor vették észre, hogy a robbanás több száz kilométer távolságban "kiütötte" a kommunikációs berendezéseket. A jelenséget később amerikai tudósok is megfigyelték hidrogénbomba-kísérletek során. A robbantások a rádióhullámokhoz hasonló, de sokkal hatalmasabb energiájú elektromágneses impulzusokat hoztak létre, amelyek törölték a mágneses memóriákat, és megolvasztották a tranzisztorokat.

1962-ben egy ezer kilométer magasságban felrobbantott hidrogénbomba által okozott elektromágneses impulzus "elfújta" a mintegy háromezer kilométerre fekvő Hawaii szigeteken az utcai világítást. Egy 1982-es katonai tanulmány szerint egy közel egy megatonna nagyságú bomba felrobbantása 1200 kilométerrel Omaha felett minden számítógépes áramkört kiütne az Egyesült Államokban. Egy ezen az elven működő bomba Dr. Lowell Wood, a Lawrence Livermore Laboratory munkatársa szerint technikai szempontból a jeffersoni időkbe repítené vissza az Egyesült Államokat. Wood 1997-ben, a Kongresszus Nemzetbiztonsági, Katonai Kutatási és Fejlesztési Albizottsága előtti meghallgatásán beszámolt arról, hogy az impulzus által keltett hatalmas feszültség miatt kiemelten veszélyeztetettek az elektromos hálózat kábelei, a kommunikációs kábelek és rádiótornyok, ilyen módon a nagy távolságú katonai kommunikáció eszközei. Az elektromágneses impulzus a kisméret? elektronikai eszközökre is veszélyes. 1999-ben David Shriner, az Egyesült Államok Haditengerészetének mérnöke tartott bemutatót az ABC televíziós csatorna 20/20 hírműsora számára. Az általa használt elektronikai eszköz segítségével olyan elektromágneses impulzust hozott létre, amely "kilőtte" a szobában található számítógépeket. "Számtalan rendszert működtetnek félvezetők. A félvezető eszközök hibája ipari folyamatokat, vasúti, telefon- és elektromos hálózatokat tehet tönkre. A nagy elektromágneses impulzus hirtelen felhevíti a félvezető eszközöket, amelyek képtelenek a hőt a megfelelő ütemben elvezetni. Ennek következtében ezek a félvezetőeszközök megolvadnak" – mondta beszámolójában Wood.

Nagy kérdés, hogy hogyan is működik egy e-bomba. A légierő kirtlandi (Új-Mexikó) kutatólaboratóriumában fejlesztett fegyver valójában nem robban, hanem irányított elektromágneses impulzusokat bocsát ki. Problémát jelent, hogy a lézersugarakkal szemben – amelyek jól irányíthatóak – ezek az impulzusok nagyon szóródnak, így akár a támadókat is veszélyeztethetik. Andrew Koch, a Jane\'s Defence Weekly nev? újság washingtoni irodájának vezetője szerint ennek köszönhetően a fegyvert robotrepülőgépekbe szerelik majd, így a visszaverődő sugarak nem veszélyeztetik a pilóták életét, egy ilyen hatalmas energiájú elektromágneses impulzus ugyanis – a szalagcímek állításaival ellentétben – minden bizonnyal káros az emberi szervezetre. Az újság által megkérdezett kutató szerint ha valaki a több millió wattos nyaláb útjába kerül, sejtjei egy pillanat alatt elpárolognak, a földről és épületekről viszszaverődő sugarak pedig égési sérüléseket és agykárosodást okozhatnak.

Rómában érvelt a teológus