Jürgen Möllemann üresen maradt széke a berlini parlamentben. Átcsaptak felette a hullámok Fotó: Reuters
Az augsburgi tanárból lett politikus több mint harminc éven át élte a német hivatásos politikusok életét, s karrierje csúcsán a gazdasági miniszteri, sőt 1992 és 1993 között az alkancellári széket is elfoglalhatta. Egyike volt azoknak a politikusoknak, akik a német belpolitika állóvizét képesek voltak egy nyilatkozattal vagy egy-egy parlamenti felszólalással hetekre felkavarni. Sajátosan szertelen személyiségéből adódóan politikusi pályafutását leginkább az "egyszer fent,
másszor lent" hullámvasútszer? mozgalmasság jellemezte.
Tavaly ősszel a német választások finisében azonban egy olyan határt lépett át, amely politikusi pályájának végét jelentette. Egy arab származású német politikus ámokfutása kapcsán már korábban is tett félreértelmezhető, antiszemita jelleg? megjegyzéseket, de a választások előtt megjelent röpirata már nyíltan Izrael-ellenes és a német zsidósággal szemben is arrogáns volt.
Máig kérdéses, hogy a röplap készítése és terjesztése mennyire volt csupán saját hatalmi ambícióinak szüleménye, vagy a pártvezetés tudtával és hozzájárulásával a koalíció süllyedő hajójának megmentésére irányuló utolsó kétségbeesett kísérlet. Akár így, akár úgy, az eredmény csúfos kudarc lett. A liberális FDP szavazói nem díjazták Möllemann partizánakcióját, különösen azután, hogy kiderült: a röplap előállítására szánt pénz eredete is kétes. Az elvesztett választások után az ügyészség csalás és párttörvény megsértése ügyében indított vizsgálatot, a pártvezetés pedig a politikus fejét követelte. Möllemann politikai és egzisztenciális ellehetetlenítését és kiszorítását nem akadályozta meg az sem, hogy később súlyosan megbetegedett, illetve, hogy a németországi zsidóságot utóbb megkövette. Miután korábban több párttisztségét is feladta, idén márciusban – a hivatalos végzést megelőzve – a pártból is "önkéntesen" kilépett.
Kálváriájának újabb állomását az jelentette, hogy az ügyészség nemrégiben arab országokba irányuló fegyverüzletekben való részvétel gyanújával indított ellene vizsgálatot, melynek során azt kutatják, hogyan érkezett több alkalommal is milliós nagyságrend? jutalék luxemburgi bankszámlájára. Egy nappal halála előtt a német parlament felfüggesztette a mentelmi jogát, az ügyészség pedig azonnal nemzetközi nyomozást kezdeményezett, amelynek során négy országban egyszerre indultak ellene összehangolt, rajtaütésszer? ellenőrzések.
Az adócsalással és nemzetközi fegyverkereskedelemben való részvétellel megvádolt politikus pedig ugrott, szemtanúk szerint kinyílt ernyőjét levetve magáról zuhant alá. A felháborodott család az FDP vezetőit teszi felelőssé Möllemann "tönkretételéért", azok pedig tétova részvétnyilvánítások mellett az állami temetést is szívesen megvonnák tőle.
Möllemann nyilatkozataival, röpiratával, antiszemita megnyilvánulásaival a német belpolitika nagyon érzékeny törésvonalára lépett. Ez végül politikai karrierjének összeomlását eredményezte, kétes ügyletek, kétes kapcsolatok napvilágra kerülését, s végül halálát, e tekintetben talán függetlenül a vizsgálatok végső kimenetelétől. A felkorbácsolt német belpolitikai indulatokat ugyanakkor jól jelzi az a tény is, hogy temetésével egy időben legfőbb ellenlábasa, Michel Friedman, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának helyettes vezetője ellen illegális drogbirtoklás vádjával eljárás folyik.