Basar Asszad, szír elnök Fotó: Reuters
A Bush-kormány már hónapok óta nyomást gyakorolt Damaszkuszra, hogy tegye lehetővé a bankok átvilágítását, ám a szíriai fél mindezidáig csekély együttműködést tanúsított. Pedig Washington állítólag igen konkrét adatokkal szolgált: megnevezte az érintett bankokat, sőt a gyanús bankszámlák számát is megadta a szíriai vezetés számára. Bár Damaszkusz nyilvánosan tagadja a vádakat, a Fehér Ház felé ugyanakkor azt állította, a névtelen bankszámlákat már befagyasztották. Az Egyesült Államok néhány héttel ezelőtt két pénzügyi szakértőt és az iraki jegybank két képviselőjét küldte Damaszkuszba a nyilvántartások átfésülése céljából, ám a szakemberek szerint Szíria igen csekély támogatást nyújt a nyomozáshoz.
A Fehér Ház szerint Szíria "a rossz oldalon áll a terrorizmus elleni harcban", hiszen jóllehet Asszad elnök még májusban megígérte Colin Powellnek, hogy az iszlám terrorszervezetek irodáit bezáratja Damaszkuszban, azok az amerikai külügyminisztérium szerint továbbra is aktívan szervezkednek Szíria területén. Washington szerint ezenkívül a volt iraki rezsim több vezetője is szír földön bujkál, és sok fegyveres Szíria felől érkezik Irak területére, ami folyamatos veszélyforrást jelent a koalíciós erők számára. Damaszkusz emellett biológiai és vegyi fegyverek, valamint nagy hatótávolságú rakéták előállításán és beszerzésén is fáradozik, és az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel azt sem, hogy szír csapatok tartózkodnak Libanon területén. A szír vezetés szerint azonban a szankciók célja csupán az ország megbüntetése amiatt, mert más véleményt képvisel a palesztinok és Irak ügyében, mint Washington. Damaszkusz gyakorlatilag minden vádpontot tagad, Izraelnek pedig azt üzente, a rendelkezésére álló eszközökkel vissza fog vágni, ha a közelmúltbeli támadáshoz hasonló atrocitás éri.
(Figyelmeztetés Szíriának. Hetek, 2003. október 10.)
A Fehér Ház már két éve halogatta a Szíria felelősségéről és Libanon függetlenségének a helyreállításáról szóló törvény tervezetének jóváhagyását azért, hogy az ne gördíthessen újabb akadályokat a közel-keleti béketervek megvalósítása elé. Ám mivel a békefolyamat megtorpant, Szíria pedig ez idő alatt sem változtatott magatartásán, Bush elnök a közelmúltban jelezte a republikánus vezetők felé: többé nem ellenzi a tervezet elfogadását. A törvényjavaslat gazdasági és diplomáciai szankciókat helyez kilátásba Szíria ellen, ha az nem hagy fel az olyan terrorista szervezetek támogatásával, mint például a Hezbollah vagy a Hamasz. A tervezet szerint Damaszkusz szankciókkal sújtandó akkor is, ha nem vonul ki Libanon területéről. A törvénytervezet előírja továbbá, hogy Szíriának fel kell hagynia a vegyi és biológiai fegyverek gyártásával és beszerzésével is.
A jóváhagyást követően Bush elnök hat szankció közül kettőt szabadon alkalmazhatna Szíria ellen: leállíthatná a katonai vagy kettős hasznosítású technológia Szíriába irányuló exportját, betilthatná a szír földön lévő amerikai vállalkozások működését, korlátozhatná a szír diplomaták USA-beli tartózkodását, leállíthatná az Egyesült Államokba érkező szír repülőjáratokat, lecsökkenthetné vagy megszüntethetné a Szíriával fenntartott diplomáciai kapcsolatokat vagy befagyaszthatná az Egyesült Államok területén tartott szír pénzeszközöket is. Az elnöknek ugyanakkor jogában állna a szankciók bármelyikének vagy mindegyikének felfüggesztése is. A tervezet várhatóan nem ütközik majd nagyobb ellenállásba sem a képviselőházban, sem a szenátusban.
2003. 10. 17. (VII/42)
