A világ diktátorai kiállítás Teheránban. Sorra buknak Fotók: Reuters
A tekintélyes brit napilapnak Szalem Csalabi, az Iraki Nemzeti Kongresszus vezetőjének, Ahmed Csalabinak az unokaöccse nyilatkozott. Szalem jelenleg az iraki törvényszék egyik aktív szervezője, aki hosszú ideig élt Irakon kívül, és tőkepiacokra szakosodott ügyvédként dolgozott a londoni Clifford Chance társaságnál. Korábban ő alapította az Indict nev? szervezetet is, amely a Szaddám
rezsimje által elkövetett bűncselekmények bizonyításához gyűjtött írásos dokumentumokat. Szalem már a háború előtt tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államok
Külügyminisztériumával az iraki törvényszék összeállításával kapcsolatban.
Mint elmondta, jelenleg több tényező is hátráltatja a folyamatot: a bírák kiválasztása és átvilágítása, a bíróságok előkészítése és a kellőképpen őrzött börtönök biztosítása mind igen időigényes feladat. Ráadásul azzal a kihívással is meg kell majd birkózniuk, hogy a Szaddám-perben megfelelő egyensúlyt tudjanak biztosítani. Egyfelől ugyanis az irakiak szeretnének egy minél gyorsabban lefolytatott "ki-rakatpert" – vagyis gyors bosszúra vágynak. Másfelől viszont a törvényszéknek meg kell majd felelnie a jogi eljárásokra vonatkozó nemzetközi normáknak, és meg kell majd védenie az alperes, vagyis a volt iraki diktátor jogait is.
A Szaddám-per ügyészei valószínűleg a legszörny?bb vádakra fogják korlátozni figyelmüket: többek között a kurdok ellen elkövetett bűntettekre, az 1991-es felkelés leverésére, az etnikai tisztogatásokra és a síiták üldözésére összpontosítanak majd. Annak érdekében, hogy a volt diktátor ne tudja perét politikai jellegűvé tenni, az iraki szervezők már előre tervbe vették olyan volt nyugati kormányfők és vezetők kihallgatását, akik az 1991-es öbölháború előtt támogatták Szaddámot. Előreláthatólag kellemetlen kérdésekkel kell majd szembesülnie az Egyesült Államok védelmi miniszterének, Donald Rumsfeld-nek is, aki 1983-ban és 1984-ben tett látogatást a volt iraki vezetőnél.
Elsőként azonban a Baath párt egykori vezetői kerülnek a vádlottak padjára. Csalabi szerint az Egyesült Államok vezetői most megpróbálnak nyomást gyakorolni rá azzal, hogy "politikai okok miatt" az ilyen bírósági ügyek számát korlátozza 30-50-re. A kezdeményezésnek valószínűleg az a célja, hogy elkerüljék az iraki szunnita közösség további elidegenedését, hiszen Szaddám és közvetlen csatlósai ebből a körből kerültek ki. Csalabi viszont azt nyilatkozta, hogy az ő elképzelései szerint mintegy háromszáz ilyen perre kerülne sor. Ugyanakkor Bagdad egyik főbírája szerint nem lehet minden volt vezetőt bíróság elé állítani, hiszen az vég nélküli persorozathoz vezetne.
Közben napirendre került a várhatóan a hónap végén érvénybe lépő iraki átmeneti alkotmány kérdése is. Paul Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója azt nyilatkozta, hogy a dokumentum jelenlegi tervezete az iszlámot tenné meg államvallássá és a törvény "inspiratív forrásává".
A keményvonalas szunnita Mószen Abdel-Hamid, az Iraki Kormányzótanács jelenlegi elnöke azonban azt javasolta, hogy az iszlám törvény, a sarija legyen a törvények alapja. Bremer azonban ezzel kapcsolatban kijelentette: "Álláspontunk világos. Amíg a dokumentumot nekem kell aláírnom, a sarija nem lehet törvény Irakban." Bremernek kell ugyanis aláírnia minden, a huszonöt fős tanács által jóváhagyott rendelkezést ahhoz, hogy abból törvény váljon. Az Egyesült Államok tervei szerint az állandó alkotmány összeállítására és megszavazására nem kerülne sor 2005-nél előbb, a befolyásos síita klérus azonban azt szeretné, ha az ideiglenes alkotmányt választott törvényhozó testület szavazná meg.
Bremer azt is kifejtette, hogy az Egyesült Államok elkötelezte magát a hatalomátadás június 30-ai határideje mellett, de az iraki választásokkal kapcsolatban jelenleg több forgatókönyv is elképzelhető. Eredetileg közvetett választásokat terveztek, de Bremer szerint az Egyesült Államok kész más megoldásokat is fontolóra venni. A síiták közvetlen választásokat követelnek, lehetőleg még a hatalomátadás előtt, de az Egyesült Államok szerint ennek megszervezése a rövid határidő miatt nehézségekbe ütközne. Most az ENSZ javaslatára várnak: a szervezet iraki nagykövete, Lakhdar Brahimi várhatóan a következő két héten belül teszi közzé a választásokkal kapcsolatos lehetőségekre és határidőkre vonatkozó jelentését. Brahimi szerint lényegesen meg kell változtatni az Egyesült Államok által kidolgozott javaslatot, de a biztonsági problémák miatt a választások megszervezése igen nehéz lesz.
2004. 02. 20. (VIII/8)
