Jean-Pierre Raffarin Fotó: Reuters
Bár a múlt vasárnap lezárult helyhatósági választások nem érintik a francia parlament politikai összetételét, mégis a kormányon lévő jobboldal választási vereségeként értékelhetőek a vasárnapi eredmények. Az első fordulónál is aktívabb részvételt hozó, a szavazók 65 százalékát mozgósító második fordulón a baloldali összefogás a szavazatok abszolút többségét szerezte meg, ennek eredményeképpen a 26 régióból 24 baloldali irányítás alá került, csak Elzász maradt meg jobboldali kézen (Korzikán más formában működik a választási rendszer).
A választási eredmények ismeretében Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök beadta
kormánya lemondását Jacques Chirac francia államfőnek, aki ezt elfogadta, ugyanakkor újra kinevezte Raffarint miniszterelnöknek, és felkérte, hogy alakítsa meg kormányát. Chirac döntése széles kör? felháborodást váltott ki úgy a jobb-, mint a baloldalon.
A jobboldal számos képviselője szerint érthetetlen, hogy Chirac francia elnök hogyan tarthat meg egy bukott politikust a kormány élén. Annál is inkább, mert sokan a legnépszerűbb jobboldali politikust, Nicolas Sarkozy belügyminisztert várták a miniszterelnöki posztra.
(Hetek, 2004. január
23.) Azonban úgy tűnik, Jacques Chirac államfő egyelőre kitart abbéli elhatározása mellett, hogy az őt évtizedekkel korábban politikai taktikázásaival "eláruló" Sarkozyt nem kívánja a Matignon-palotában látni.
A baloldal értékelése szerint Raffarin újbóli kinevezésével Chirac egyszerűen provokálja a közvéleményt, és nem hajlandó meghallani a választópolgárok által kimondott ítéletet. A jobboldal két évvel ezelőtti térnyerése csak pillanatnyi volt (a szélsőjobb térnyerésének visszaszorítása érdekében), és Chirac újabb döntése miatt további szavazatokat fog veszíteni a jobboldal a júniusi választásokon – vélik baloldali politikusok.
Raffarin jelenlegi kinevezése rövid távú megoldásnak tekinthető. Vélhetően nem Raffarin a megfelelő személy a következő hónapok politikai csatáinak megvívására, az igencsak nehéznek ígérkező szociális reformok véghezvitelére, azonban Chirac döntése politikai szempontból érthető: nem akar új személyt a "vágóhídra" küldeni, hanem a már amúgy is megtépázott tekintély? miniszterelnököt áldozza fel a jobboldal számára amúgy kedvezőtlen eredményeket előrevetítő, júniusi európai parlamenti választások érdekében.
Raffarin harmadik kormányának felállítását intenzív egyeztetések előzték meg, az Elysée palotában nagy volt a forgalom kedden és szerdán. Ennek eredményeképpen a főbb miniszteri posztokra nem kerültek új arcok – szemben Chirac ígéretével, melyet közvetlenül a választások után tett–, hanem a korábbi kormánytagok új tárcákat kaptak. Többek között Nicolas Sarkozy jelenlegi belügyminiszter kapja meg a kockázatosnak ítélt gazdasági és
pénzügyi tárcát, a helyére Dominique de Villepin jelenlegi külügyminiszter kerül. Az ő utódja Michel Barnier EU-biztos lesz.
2004. 04. 02. (VIII/14)
