A neonácik szívesen vonulnak a Szaddám-Irak zászlajával
Bár mindkét szélsőséges párt össznémet párt, a kettejük között korábban létrejött megállapodásnak megfelelően a DVU Brandenburgban, az NPD Szászországban indult. A rendkívül alacsony, ötven százalékot alig meghaladó részvételi aránnyal lezajlott választások során a Német Népi Unió (DVU) pártja Brandenburgban 6,1 százalékot szerzett, míg a Német Nemzeti Demokratikus Párt (NPD) Szászországban 9,4 százalékot. A választások során mindkét tartományban általános tendencia volt, hogy a szélsőjobboldali pártok szavazataikat a kormányzó szociáldemokrata, illetve az ellenzéki uniópártok rovására tudták növelni. Szászországban az eddig abszolút többséggel kormányzó CDU könyvelhette el szavazói mintegy 15 százalékának elvesztését, míg Brandenburgban a hatalmon lévő szociáldemokraták veszítették el a voksok több mint hét százalékát.
A hétvégi választások hűen tükrözik a keleti német tartományokban kialakult válságszer? állapotokat, s az elmúlt tizenöt évben a különböző szövetségi kormányok keleti politikájának kudarcát jelzik. A "keleti fellendülés" politikájának hangzatos jelszavát sajnálatos módon az eredmények nem követték. Annak ellenére, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben – különböző formákban – nem kevesebb, mint 1500 milliárd euró támogatás érkezett keletre, a fellendülés elmaradt. A felépült autópályák, pályaudvarok, bevásárlóközpontok és egyéb nagyszabású infrastrukturális beruházások ellenére a munkanélküliségi ráta szinte mindegyik keleti tartományban húsz százalék körül mozog, s ennél is nagyobb problémát jelent a gazdasági fejlődés és növekedés folyamatos elmaradása. Ez utóbbi nyomán az elmúlt években állandósulni látszanak a szociális problémák és az az egzisztenciális kilátástalanság, amelyre sokaknak, különösen a jól képzett, igényes fiatal munkaerőnek az egyre inkább tömegméretekben jelentkező elvándorlása a válasz. Egyes hatástanulmányok szerint középtávon a keleti tartományokat az európai átlagot messze meghaladó elnéptelenedés és elöregedés fogja jellemezni.
Ezeket a tendenciákat az elmúlt hónapokban tovább súlyosbította a Schröder-kormány által meghirdetett szociális reformpolitika, amely különösen a már most is nagy számban jóformán csak segélyből élő keleti polgárokat érinti súlyosan. S számukra a helyzet a jövőben sem ígér semmi jót, hiszen még csak a küszöbön állnak a munkaerőpiac és a munkanélküliek helyzetét befolyásoló további szigorító reformintézkedések. Elemzők szerint a választási eredmények a keleti lakosságnak a fenti folyamatokra adott reakcióját tükrözik, s a szélsőjobbra leadott voksok elsősorban a nagy pártokkal, illetve azok politikájával és tehetetlenségével szemben kifejezett, úgynevezett protest szavazatoknak tekinthetőek. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a két szélsőjobbos párt sem szervezettségében, sem programjában, sem kommunikációjában nem tűnik ki, populista kiszólásaik, zavaros és demagóg jelszavaik semmilyen kiforrott ideológiára nem utalnak, időről időre kiújuló belső szervezeti csatározásaik pedig időnként megmosolyogtatóak. Az egyetlen, igazából a jövőre vonatkozó aggasztó jelenség, hogy a szélsőséges pártok népszerűsége különösen a fiatalok körében nőtt drámai módon. Szászországban az először választó fiatalok körében az NPD támogatottsága meghaladja a harminc százalékot.
A német politikai közéletnek a választási eredményekre adott reakciója azonban közép-európai mértékkel mérve példaérték? volt. A nagy pártok azonnal és határozottan kijelentették: semmilyen körülmények között sem hajlandóak a fenti pártokkal koalícióra lépni, s a televíziós stúdióbeszélgetések során, amint a politikai korrektség jegyében a szélsőjobbos képviselők is szót kaptak, a nagy pártok jelenlévő vezetői azonnal elhagyták a stúdiót. Több német nagyvárosban a választási eredmények közzététele után tüntetésekre is sor került, ahol a jelenlévők a náci szellemiség? pártok távozását követelték a közéletből. Mindezek ellenére bekövetkezett az, amitől sokan régóta tartottak, két keletnémet tartományi parlamentben hosszú évtizedek után újra szélsőjobboldali pártok kaptak helyet.
2004. 09. 24. (VIII/39)
