hetilap

Törökország türelme egyre inkább fogy, mint Tayyip Erdogan miniszterelnök
fogalmazott: „országa nem akarja, hogy ígéretekkel megtévesszék”. Ezért az
ankarai parlament a múlt héten felhatalmazta a török csapatokat arra, hogy a
hegyvidékes határon átlépve Észak-Irakban felkutassák azokat a kurd gerillákat,
akik erről a területről indítanak egyre intenzívebb támadásokat Törökország
ellen. A török parlament 1974-ben Ciprus megszállásával kapcsolatosan ruház­ta
fel hasonló jogkörrel a kormányt. A felhatalmazás egy évig van érvényben,
ugyanakkor nem hatá­roz meg konkrét időpontokat katonai támadásra vonatkozóan.
Török­ország döntésében arra hivatkozik, hogy joga van felvenni a harcot a
terrorizmus ellen, miután sem az Egyesült Államok, sem pedig Bag­dad nem képes
hatékonyan fellépni a gerillavezetőkkel szemben. A Washington támogatását
élve­ző iraki kormány azonban azt kérte Törökországtól, hogy tartóz­kodjon
mindenféle katonai lépéstől, mivel ez destabilizálná a tér­séget, emellett a
kurd lázadókat is felszólította, hogy hagyják el az országot. Törökország
pozitívan fogadta az iraki kormány felhívá­sát, azt azonban hozzátette, hogy
későn érkezett. Irak külügyminisz­tere azonban elmondta, hogy orszá­ga jelenleg
nem rendelkezik a megfelelő eszközökkel és forrásokkal ahhoz, hogy a gerillákkal
le­számoljon. Ankara nem hajlandó közvetlenül az iraki kurd hatósággal
tárgyalni, csakis Bagdadon keresztül, mivel Észak-Irakot az ország szerves
részének tekinti, és mivel úgy véli, hogy a közvetlen tárgyalás jelzés-értékkel
szolgálna Törökországban a kurd autonómiáért harcolók számára. A törökök továbbá
azzal is vádolják az iraki kurd vezetőket, hogy menedéket nyújtanak, sőt aktívan
támogatják a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), melyet több mint harmincezer ember
halálával gyanúsítanak. Annak ellenére, hogy hétfőn Ankara hangsúlyozta, mindent
meg­tesz a helyzet diplomáciai úton történő megoldása érdekében, a két ország
közötti üzenetváltásokból úgy tűnik, hogy Irak területén, méghozzá a legbékésebb
vidéken, hamarosan újabb háborús front nyílhat. A török hadsereg állítólag már
több konkrét haditervvel is felkészült az invázióra. Az észak-iraki kurd régió
elnöke válaszában elmondta, hogy népe meg fogja védeni magát, amennyi­ben a
törökök a területükön lévő lázadókra lecsapnak. Maszud Barza­ni továbbá azt is
kijelentette, hogy az iraki kurdok nem tehetők fele­lőssé a PKK tetteiért. A
kurd lázadók egyik vezető parancsnoka, Murat Karayilan pedig felvázolta, hogy
cso­portja olajvezetékeket fog megtámadni Törökországban, ha a török haderő
átkel a határon. Törökország kemény fellépésé­nek következtében az olajárak
rekordmagasságba szöktek, és ez tovább feszítette a húrt Ankara és Washington
amúgy is nehéz időszakát élő kapcsolatán. Az Egyesült Államok és Török­ország
között kialakult feszültsé­get nem enyhíti az sem, hogy az amerikai képviselőház
külügyi bizottsága megszavazta, hogy az 1915-ben az Ottomán Birodalom­ban
történt örmény mészárláso­kat az amerikai kongresszus népir­­tásnak titulálja.
Törökország kifejezte, amennyiben a kongresszus elfogadja a javaslatot, a
Törökor­szág és az Egyesült Államok kö­zötti katonai kapcsolatok meg fognak
változni. Abdullah Gül elnök leszö­gezte, hogy a döntés országa szá­mára
elfogadhatatlan, és nem rendelkezik semmilyen érvénnyel. Emellett több
kongresszusi képvi­selő sem tartja szerencsésnek az örmény népirtással
kapcsolatos határozat meghozatalának időzítését. Amerika mindenesetre komolyan
veszi Ankara fenyegetését, mivel a török állam fontos szövetségesének számít a
terror elleni háborúban. Az amerikai hadsereg ugyanis az Incirlikben lévő
légibázison keresztül szállítja utánpótlásának hetven százalékát Irakba és
Afganisztánba, továbbá az üzemanyag egyharmada is Törökországon keresztül
érkezik a harci alakulatok számára. Töb­ben ugyanakkor úgy vélik, hogy
Törökország nagyobb mértékben rá van utalva Amerika segítségére, mivel az
Egyesült Államokon ke­resztül jutott be a NATO-ba, Ame­rika építette fel
haderejét, továbbá támogatta európai uniós tagjelöltségét.

PKK: vége a t ucirc zszünetnek

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek