Európa vezetőt akar

Euroszkeptikus európai parlamenti képviselők követelik az ír „nem” tudomásul
vételét

Miközben folyik a huzavona, az üzleti világ nagyágyúi és az EU olyan külső
partnerei, mint Oroszország, úgy vélik, hogy a helyzet azt sugallja: az unió
nincs a helyzet magaslatán. Mások szerint viszont igenis működőképes, és nem
okoz nagyobb érvágást a reformok elmaradása.

Mivel az EU soros elnökségét Franciaország veszi át július 1-jétől, Nicolas
Sarkozy, úgy tűnik, küldetésének tartja az „EU megmentését”. Több európai
politikussal egyetértésben azt sürgeti, hogy minél előbb rendezzék az ír „nemek”
ügyét, hogy a reformszerződés még a 2009-es európai parlamenti választások előtt
életbe léphessen. Sarkozy Merkel kancellárasszonnyal együtt igyekezett nyomást
gyakorolni Írországra és potenciális szövetségeseire, azt sugallván, hogy az EU
további bővítése véget érhet, ha a lisszaboni szerződés nem lép életbe. Az ír
kormány az Európai Tanács következő, október 15-ei csúcstalálkozójáig dönthet
arról, mikor és milyen lépéseket kíván tenni.

Az elemzők szerint a népszavazás határozott eredményéből és a szavazók magas
számából ítélve igen csekély esély van arra, hogy az írek igennel szavaznak
legközelebb – valószínűleg már csak dacból sem tennék ezt meg. Egyesek a jövő
tavaszt rebesgetik egy újabb lehetséges referendum időpontjaként, de az ír
kormány szerint pozitív eredményre csak akkor lehet számítani, ha országuk
garanciákat és engedményeket kap. Referendumra az íreknél egyébként azért van
szükség, mert alkotmányuk szavazást ír elő minden olyan szerződést illetően,
amely valamely jogkört európai hatáskörbe utalna át.

Az igényelt garanciák közé tartozna az ország semlegességének megtartása arra az
esetre, ha létrejönne egy európai fegyveres haderő, továbbá annak biztosítása,
hogy az íreknek mindenképpen lehessen egy biztosa, illetve hogy maguk
határozhassák meg a vállalati adókulcsokat és az abortusztörvényeket. „Az
Európai Tanács nem határozott meg számunkra egy szigorú határidőt vagy egy B
vagy C tervet – jelentette ki az ír kormány egyik hivatalnoka. – Ez igen
megnehezítette volna a dolgunkat. Most arra várnak, hogy részletesen elemezzük,
hogyan tovább.”

Mindeközben több neves európai cég aggodalmát fejezte ki, hogy az ír „nem”
gyengíti az unió globális pozícióját a Közel-Kelettel, Oroszországgal és
Ázsiával szemben. Szerintük a természeti erőforrásokért, különösen az olajért
folyó küzdelemben Európa az ilyen jellegű huzavonákkal gyengíti a pozícióit a
világpiacon Kínával vagy Amerikával szemben. Az osztrák ÖMV vezetője, Wolfgang
Ruttenstorfer szerint például „nem jó, ha a németek és a franciák, meg az
olaszok közvetlenül tárgyalnak az oroszokkal, a kazahokkal vagy más országokkal
az energiakérdéseket illetően. Jobb lenne, ha közös európai fellépés és
kapcsolatteremtés indulna be ezekkel az országokkal”.