hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Obama Európában
Fellendülés és leszerelés, csókok és bakik

2009. 04. 11.
Nyolc napot töltött a tengerentúlon Barack Obama. Az amerikai elnök reményt üzent a nemzeteknek a válságból való kilábalásra (Londonban), figyelmeztette a veszélyekre az európaiakat (Strasbourgban), meghirdette az atomfegyvermentes világot (Prágában), és újra méltatta a muzulmán értékeket (Isztambulban), lelkesítette az amerikai katonákat (Bagdadban). Ám miközben az elnöki párt a tenyerén hordozta a világ elitje és a média, számos aggasztó esemény történt a világban.

Obama tengerentúli útjának elsődleges célja volt, hogy bemutassa „az új Amerikát" és az „új partnerséget", amit választási kampányában megígért. Az Egyesült Államok segítségét és szövetségét ajánlotta a világ legfenyegetőbb válságainak a megoldására, többek között a globális gazdaság, a klímaváltozás és az atomfegyverkezés terén. Beszélt az amerikai nemzet „sötét korszakairól", a rabszolgaság koráról és az indiánok elnyomásáról, elismerte, hogy elődje alatt történtek kínzások és atrocitások, amelyeknek véget vetett. Ugyanakkor emlékeztette az európaiakat arra, milyen fontos szerepet játszott Amerika az újjáépítésben a második világháború után. Elítélte az „anti-amerikanizmust", amelyről azt mondta: bár vannak konkrét okai is, sokszor csak „alattomos előítéleten" alapszik.

Az elnök stábja elégedetten nyugtázta a hízelgő pohárköszöntőket és szalagcímeket. „Olyan érzés volt, mintha Amerika visszatért volna. Nagyon sok vezető alapvetően azt mondta: »jó látni, hogy az Egyesült Államok újra köztünk van a helyén«" - mondta Rahm Emanuel fehér házi kabinetfőnök.

„Miért nem váltak ketté a vizek, ragyogott fel a nap, és tűnt el minden rossz a föld színéről, mikor Obama elnök Európába érkezett? Mert nem ez volt a célunk..." - igyekezett tréfával elütni a felfokozott várakozásokat David Axelrod, Obama egyik főtanácsadója. Az elnök az egyes helyszíneken tudatosan törekedett arra, hogy ne csak a hivatalos vendéglátóihoz, hanem a szélesebb közönséghez is szóljon. Londonban a G20-csúcstalálkozó fő témája a „második világháború óta a legsúlyosabb helyzet", a gazdasági világválság volt. Miközben az utcán a tüntetők „Szabad Palesztinát" és a bankárok bebörtönzését követelték, a világ legfejlettebb és feltörekvő országainak a vezetői megegyeztek: több mint ezermilliárd dollárt adnak a Nemzetközi Valutaalapnak és más globális szervezeteknek a világgazdaság felélénkítésére és az államcsőd szélén álló szegény országok megmentésére. A gigantikus állami beavatkozás bejelentése reményt keltett arra, hogy a globális pénzszűke enyhülhet, és ezzel megnyílik az út a válságból való kilábalásra.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!