A betegség miatt öt napra szó szerint leállt az élet a közép-amerikai országban. A kormányhivatalok és az iskolák kivétel nélkül zárva tartottak. A hatóságok a bevásárlóközpontokat, és a nagyobb üzleteket is arra kérték, csütörtöktől keddig ne nyissanak ki, az embereket pedig, hogy inkább otthon tartózkodjanak, ne menjenek a közterületekre.
Évtizedek óta először fordult elő, hogy május 5-én, az egyik legnépszerűbb nemzeti ünnepen Mexikóban nem tartottak utcai parádékat és karneválokat. A mexikói bevándorlók a fertőzésveszély miatt már Chicagóban is törölték az ünnepi programokat, de Denverben és Los Angelesben voltak utcabálok.
A mexikói kormány a szigorú intézkedésektől azt remélte, hogy a húszmillió lakosú fővárosban, valamint a nagyobb vidéki településeken kialakított mesterséges „karantén” megakadályozza a sertésinfluenza vírus terjedését, hiszen ha az emberek kevesebbet érintkeznek egymással, kevesebb az esélye, hogy megfertőződhetnek az emberről emberre terjedő vírussal. „Az emberek az otthonukban kerülhetik el a legbiztosabban a sertésinfluenzát” – mondta televíziós beszédében Felipe Calderón mexikói elnök, aki a járvány kitörése óta most lépett először a nyilvánosság elé.
A kényszerpihenő után azonban Mexikóvárosba újra visszatért az élet: az élelmesebb üzletemberek már hajnalban kinyitották boltjaikat, újságárusok kurjongatnak az utcákon, és sok járókelő eldobta az orvosi védőmaszkokat is. A bezártság érzésétől szenvedő mexikói lakosok szinte megrohamozták az újra nyitó éttermeket, kávézókat és parkokat. Egy gyümölcssaláta árus kesztyű és maszk nélkül készíti portékáit (bár a legújabb kormányrendelet szerint még a vevőktől is két méter távolságot kellene tartania).
Állami külön repülőgépen hazatérhetett az a több mint hetven mexikói állampolgár is, akiket kórházakban és hotelekben tartottak karanténban Kínában, annak ellenére, hogy teljesen tünetmentesek voltak. Kína szerint a mexikói turisták drasztikus elkülönítésére azért volt szükség, hogy a sertésinfluenza vírusa ne juthasson be a világ legnépesebb országába. A járvány hírére Kína azonnal törölte az összes közvetlen mexikói repülőjáratot is, így egy Mexikóban rekedt húsz fős kínai csoport szintén csak pár napja térhetett haza.
A titokzatos vírus azonban még mindig szedi áldozatait, az egészségügyi biztonsági készültséget ezért világszerte továbbra is fenntartják. A Mexikóval szomszédos Egyesült Államokat egy texasi kismama halála ébresztette rá, hogy a veszély még mindig nem múlt el teljesen. Az egyik legforgalmasabb határátkelőhely közelében élő tanárnő már azelőtt súlyos egészségügyi problémákkal küzdött, mielőtt megfertőződött volna a végzetesnek bizonyuló H1N1-vírussal, egészséges babáját azonban még épségben világra tudta hozni. Ő az első amerikai állampolgár, egyben a második személy Mexikón kívül, aki bizonyítottan a sertésinfluenza következtében vesztette életét.
A sertésinfluenzától eddig világszerte 21 országban közel ezerkilencszázan betegedtek meg, köztük hatszázötvenegyen az Egyesült Államokban. A H1N1-vírus halálos áldozatainak száma a járvány kiinduló pontjának számító Mexikóban hivatalosan huszonkilenc, de a hatóságok szerint a valódi esetek száma megközelítheti a száznyolcvanat is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 72 legveszélyeztetettebbnek ítélt országban mintegy 2,4 millió főnek elegendő influenza elleni oltóanyagot osztott szét, míg Franciaország 100000 oltásra elegendő vakcinát ajándékozott Mexikónak, összesen 1,7 millió dollár értékben.
A mexikói pénzügyminiszter, Agustin Carstens szerint az országnak a gazdasági válság és a drogkartellek elleni küzdelem mellett most már a sertéshús kereskedelmét korlátozó intézkedésekkel és a sertésinfluenza járvány miatt visszaeső turizmussal is számolnia kell. Carstens szerint a mexikói gazdaságnak a járvány már eddig is több mint 2,2 milliárd dollárnyi veszteséget okozott, ezért valószínűleg szükség lesz egy 1,3 milliárd dolláros kisegítő csomagra a turizmus és a kisvállalkozások támogatására, valamint átmenetileg csökkentik a légitársaságokat és a sétahajókat sújtó adókat is. Mexikó jövője azon múlhat, hogy a sorozatos nehézségekre adott válaszok mennyire bizonyulnak majd elegendőnek és hatékonynak.
H1N1
A most terjedő sertésinfluenza története több mint tíz éve kezdődött, amikor Észak-Amerika sertéstelepein megjelent a vírus, amely egyszerre tartalmazza a madár-, sertés- és emberi influenza genetikai anyagát. Míg a madarak és az emberek ugyanis nehezen kapják el a más élőlényekre adaptálódott influenzát, a sertések könnyen megfertőződnek bármilyen influenzával. A sertések esetében az is előfordulhat, hogy szervezetükben egyszerre van jelen például madár- és emberi influenza. Ha erre sor kerül, a két influenzatörzs genetikai alapanyaga keveredik, és egy új tulajdonságokkal rendelkező törzs jön létre. Ez történt 1998-ban is, amikor a disznókban honos szokásos influenza emberi és madárinfluenzával keveredett.
Korábban a sertések a H1N1 influenzacsaládhoz tartozó szokásos téli influenzában betegedtek meg. (A H betű hemagglutinin az N pedig a neuraminidáz nevű fehérjére utal.) Ez az, amúgy a spanyolnáthát okozó H1N1 influenzatörzs a sertésekben egy könnyű lefolyású influenzává szelídült, viszonylag stabil genetikai anyaggal. 1976-ban egy New Jersey-i katonai bázison tört ki influenzajárvány, amikor sertés H1N1-vírus fertőzött meg embereket, ám akkor a vírus nem tudott továbbterjedni, és így a járvány végül gyorsan lecsengett. 1998-ban Minnesotában, Iowában és Texasban azonban egy új, hibrid törzs ütötte fel a fejét, amely a korábbi sertésinfluenza genetikai anyaga mellett humán és madárinfluenza genetikai anyagát is tartalmazta. Kutatók szerint ez utóbbinak köszönhető az új vírus megnövekedett fertőzőképessége. Az új vírus a sertésekben tenyészett egészen ez év áprilisáig, amikor is hirtelen embereket is elkezdett megfertőzni. A járvány a mexikói La Gloria városból indult ki, a helyi hatóságok szerint ennek köze lehet a közeli hatalmas sertéstelephez, ahol évente egymillió disznót tenyésztenek. Az új vírus képességei még nem teljesen ismertek, és bár fertőzőképessége meghaladja az átlagos influenzavírusokét, a halálesetek ellenére a vírus mára jóval gyengébbnek bizonyul, mint a madárinfluenza. Wendey Barlay, a londoni Imperial College professzora szerint a mostani járványért felelős vírus nem tekinthető különlegesnek, így nincs ok az aggodalomra. Ez a kép azonban csalóka lehet – figyelmeztetett a héten Margaret Chan, a WHO igazgatója, aki szerint a járvány lecsengése az influenzaszezon végének is köszönhető, a második hullám azonban akár az évszázad legnagyobb járványát is hozhatja.
(Lukács András)
2009. 05. 08. (XIII/19)
