hetilap

Több mint tíz éve írta nagy hatású tanulmányát a globalizáció négy fő vonásáról. Mit gondol, a világ ma „globálisabb”, mint amikor a cikket írta?
– A globalizáció állandóan előrehaladó folyamat. Valószínűleg az elmúlt évtizedben nem változott sokat az üteme, bár a gyorsan globálissá váló gazdasági válság mindenki előtt erőteljesen tudatosította ezt a folyamatot.
Hogyan látja a globalizáció esélyeit az iszlám világban, ahol több mint egymilliárd ember nem fogadja el a Nyugat értékeit sem politikai, sem kulturális értelemben? Vagy mégis be lehet őket vonni a folyamatba?
– Az iszlám világ nem egy monolitikus rendszer, és a nyugati értékekkel kapcsolatos hozzáállás nagy mértékben eltér az egyes helyeken. Általánosságban meglehetősen sok az egyetértés, például az emberi jogok és a demokrácia terén. De valóságos a szakadék, amikor a nemi szerepekkel és a szexualitással kapcsolatos kérdésekről van szó.
Az iszlám terjedése miként befolyásolhatja Európa jövőjét?
– Ha másért nem, már csak demográfiai okok miatt is biztosan növekedni fog az iszlám jelenlét Európában. Ez kétségkívül hatással lesz a kontinens jövőjére. Ha nem akarjuk, hogy Európa Eurábiává váljon (mint ahogy némely konzervatív elemző jósolja), akkor két dolog közül az egyiknek be kell következnie: a nem muzulmán európaiaknak több gyermeket kell vállalniuk, vagy erősebb asszimilációra van szükség a muszlim bevándorlók között. Ha tippelni kellene, számomra a második változat tűnik valószínűbbnek.
Kontinensünkön egyszerre erősödik a szkepticizmus és a szélsőséges gondolkodás a globalizmussal szemben. Mit gondol, átmeneti jelenségről van szó, vagy darabokra szakíthatja ez Európát?
– A különböző országokban különböző okai vannak a globalizációval szembeni szkepticizmusnak. A jövő nagymértékben a jelenlegi gazdasági válság mélységétől és időtartamától függ. Ha a válság mélyül, és hosszú ideig elhúzódik, a szkepticizmus radikális politikai reakciót válthat ki. Ez lehet bal- vagy jobboldali irányultságú, valószínűleg inkább az utóbbi.
Ön a globális kultúra négy fő formálója közé sorolta az evangéliumi protestantizmust is. Ma is így látja?
– Az evangéliumi protestantizmus a világ egyre több és több részén növekszik erőteljesen. A becslések nagyban függnek attól, hol húzzuk meg a határait. A Pew Kutatóközpont nemrég közzétett jelentése csak a leginkább robbanásszerű szegmensével, az úgynevezett karizmatikus protestantizmussal foglalkozik. Ennek a létszámát világméretekben 600 millióra teszi. A déli földrészeken élő evangéliumiak közül azonban sokan nem karizmatikusak, és szinte minden protestáns egyházban nagymértékben növekszik az evangéliumiak aránya. Így szinte biztos, hogy az összlétszám magasabb, mint amennyit a Pew becsült. Más szóval, a világ keresz­ténységének igencsak nagy szeletéről beszélünk. Ennek nincs köze az amerikai politikához, még kevésbé az Egyesült Államokban lezajlott kormányváltáshoz.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek