Nigériában Goodluck Jonathan nyerte az április 16-án tartott választásokat. A Népi Demokratikus Párt jelöltje a szavazatok 57 százalékát nyerte el, csaknem kétszer több szavazatot kapva, mint legfőbb kihívója, Muhammadu Buhari tábornok, aki 31 százalékkal követte őt. Jonathan öszszesen több mint 12 millió szavazattal kapott többet, mint Buhari.
A nigériai alkotmány az amerikai alkotmány mintájára széles hatáskörrel ruházza fel a szövetségi köztársasági elnököt, a jelöltnek azonban nem elégséges elnyernie a szavazatok többségét, Nigéria 36 tartományának legalább a kétharmadában is meg kell szereznie a szavazatok negyedét. Az alkotmány ilyen módon igyekszik kivédeni, hogy egy jelölt pusztán törzsi-vallási hovatartozása alapján nyerje meg a választásokat. Jonathan ez utóbbi feltételt bőven túlteljesítette: harminc tartományban kapta meg a szavazatok többségét. Győzelméből kiderül, hogy a mai Nigéria lakosai nem feltétlenül akarnak törzsivallási-pártpolitikai törésvonalak mentén szövetségi elnököt választani.
Az előrejelzések sokkal szorosabb küzdelmet jósoltak a két jelölt között, főleg az után, hogy a korábban megtartott országgyűlési választásokon Jonathan pártja mindenhol meglepően gyengén szerepelt, és muzulmán ellenfele, Buhari tábornok egyik fő politikai üzenete az volt, hogy minden muzulmán köteles a muzulmán jelöltre voksolni – egy olyan országban, ahol pontos demográfiai adat hiányában csak valószínűsíthető, hogy a lakosság fele muzulmán.
2011. 04. 29. (XV/17)
