Jellemző, hogy a konklávé megnyitásának napján a Reuters hírügynökség által a televíziók számára elkészített 14 bíborosi miniportré között nem szerepelt a Buenos Aires-i érsek. A nemzetközi sajtó igyekezett gyorsan pótolni a lemaradást: az elődjénél jóval közvetlenebb stílusú Bergogliót azonnal felruházták a „szegények pápája” jelzővel, akit a hívek „rocksztárhoz illő” fogadtatásban részesítettek eddigi nyilvános szereplései alkalmával. A világlapok egy része – elsősorban az angolszász, francia és a német sajtó – azonban részletesen foglalkozott Ferenc pápa múltjának árnyékos fejezeteivel is.
Az új egyházfő beiktatásán – amelynek hivatalos elnevezése „Róma püspöke péteri szolgálatának megkezdése” volt – a vatikáni hírügynökség jelentése szerint 180 állami és egyházi delegáció vett részt. Az ENSZ tagállamainak több mint kétharmada, összesen 132 ország küldött – többnyire magas rangú – képviselőt Ferenc pápa köszöntésére. Természetesen a legtöbb államfő Dél-Amerikából érkezett, hiszen az új pápa az első egyházfő a déli földrészről. (A spanyol ajkú országok vezetői egymást igyekeztek túllicitálni: Nicolás Maduro venezuelai ügyvezető államfő szerint a döntés egyértelműen a március elején elhunyt Hugo Chávez elnök érdeme, aki „a mennyországban folytatja a »Bolivári forradalmat«, és személyesen kérte Jézustól, hogy a Szent Lélek által Bergoglio megválasztására inspirálja a bíborosokat”.) Barack Obama katolikus vallású alelnökét, Joe Bident delegálta, aki magával vitte a képviselőház olasz származású kisebbségi vezetőjét, Nancy Pelosit is Rómába. (Nem utazott viszont el a delegációval John Boehner republikánus házelnök, jóllehet katolikusként első diplomáját a jezsuita Xavier Egyetemen szerezte 1977-ben.)
Európából az unió első számú vezetői mellett Angela Merkel kancellár, valamint Mariano Rajoy és Jean-Marc Ayrault francia kormányfő jelenléte keltette a legnagyobb feltűnést, miközben Nagy-Britannia alacsony szinten képviseltette magát. A betegeskedő Erzsébet királyné az uralkodói család ismert tagjai helyett Gloucester hercegét küldte el Rómába, aki mindössze a tizedik az öröklési rangsorban. Egyáltalán nem küldött delegációt a kínai kormány, tiltakozásul a tajvani elnök jelenléte miatt. Az egyházi méltóságok közül kiemelkedett Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka érsek jelenléte. A nagy egyházszakadás, 1054 óta ő az első keleti ortodox egyházi vezető, aki pápai beiktatáson vett részt Rómában. (Bartolomaiosz hivatalosan „primus inter pares”, vagyis „első az egyenlők között” az ortodox egyházak élén, és székhelye a Konstantin császár által alapított „Új Rómában”, vagyis Bizáncban – mai nevén Isztambulban – van.)
2013. 03. 22. (XVII/12)
