A kitelepítések és az árvízi védekezések költsége szinte megoldhatatlan feladat elé állította a szerb kormányzatot, és sajnos sok esetben csak szavakkal tudtak segíteni honfitársaikon, mert az eszközeik elfogytak. Az önkéntes mentésbe rengetegen bekapcsolódtak, Magyarországról is több szervezet vett részt a mentésben, de a károk enyhítése komoly feladat lesz a szerb és boszniai kormányok számára. Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök szerint további segélyekre lesz szükség, elsősorban élelmiszerre, ruhákra és palackozott vízre. Az ivóvíz hiánya jelenti a legfőbb problémát Bosznia-Hercegovinában is, ahol a lakosság negyede, mintegy egymillió ember nem jut tiszta vízhez.
„A heves esőzések nem ritkák Boszniában” – mondja lapunknak Kis Árpád agrármeteorológus, aki rendszeresen készít előrejelzéseket a balkáni térség várható időjárásáról. A nagy domborzati különbségek sok esetben okoztak már komoly katasztrófákat a térségben, ahol egyébként a mérsékelt és mediterrán övezetek határa húzódik. Az elmúlt napokban lehullott csapadékmennyiség azonban minden eddig mért időjárási helyzethez képest is extrémnek számított – mondja a vajdasági szakember. Boszniában volt olyan terület, ahol az éves csapadékmennyiség fele, azaz háromszáz milliméter feletti eső esett pár napon belül. A gyors hegyi folyók szűk keresztmetszete ezt nem bírta: kiléptek medrükből, és vasutakat, utakat, házakat sodortak el. Még veszélyesebbé teszi a helyzetet, hogy aknákat mozdítottak el, amelyek a szerb háború óta érintetlenül hevertek az aknamezőkön. A lapunknak nyilatkozó magyar tűzszerész szerint, aki a helyszínen szolgált a nemzetközi békefenntartó kontingensben, az aknamezők tekintetében Doboj, Maglaj, Olovo városok környékén alakult ki a legsúlyosabb helyzet, az ország északnyugati részén fekvő Una-Szanai kantonban, valamint az északkeleti Száva-melléki kantonban. A szakember szerint ezen a területen olyan mennyiségű akna található, ami még világviszonylatban is ritka, ráadásul mind a Boszna, mind a Száva folyók medrét és árterét aláaknázták húsz évvel ezelőtt. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy a háború után rengeteg fegyvert, robbanószerkezetet, kézigránátot egyszerűen a folyókba dobtak. Ezeket most az árvíz kisodorja a lakott területekre, illetve elsodorja az aknaveszélyre figyelmeztető jelzéseket.
A térségben minden eszközzel igyekeznek óvatosságra inteni a lakosságot, mivel ennél sokkal többet nem tehetnek, amíg a föld tocsog a víztől – az érintett területeket elkerítik, és kihelyezik az aknaveszélyre figyelmeztető jelzéseket. „Amikor a víz visszavonul, akkor lehet majd az aknamezőket felszámolni, illetve új térképeket rajzolni a még elaknásított területekről” – mondja a szakember az árvíz utáni helyzetet elemezve. A térségben jelenleg több mint 9400 gondosan megjelölt aknamezőn közel 120 ezer fel nem robbant akna hever.
Az elmúlt héten legkevesebb harmincöt áldozata volt az árvíznek az érintett területeken, de számos településen még folyik a károk feltárása, és az összedőlt épületek alatt további áldozatokra számítanak. A mentésben részt vevők között volt Zoran Dimitrovic újvidéki egyetemista is, aki Belgrádtól harminc kilométerre, Obrenovacon vett részt a védekezésben. A városka teljes lakosságát ki kellett telepíteni a Kolubara és Száva folyók áradása miatt, és a halálos áldozatok száma is itt a legmagasabb: közel húsz személy esett áldozatául az árvíznek. A helyzet egy hete vált nagyon veszélyessé a város körül, mivel a Száván óriási árhullám vonult le, így a Kolubara folyó is szinte visszafelé folyt, elöntve ezzel a város alacsonyabb részeit. Nagyon sokan vettek részt a védekezésben, de ezt az árhullámot egyszerűen nem lehetett „kivédekezni”, ezért a védelmi bizottság vezetője a teljes kitelepítés mellett döntött. „Szinte egy éjszaka alatt kellett végrehajtani a munkát, és bizony volt olyan személlyel dolgunk, aki nem akart elmenni a házából még a rendőri felszólításra sem, inkább elbújt – sajnos nem élte túl az árvizet, és csak a holtteste került elő a háza romjai alól” – meséli személyes tapasztalatait az egyetemista. Zoran szerint tetézte a gondokat, hogy veszélybe került a városban működő Nikola Tesla-erőmű is, amely kulcsszerepet játszik Szerbia energiaellátásában. Obrenovacon most folyik a károk felmérése és a fertőtlenítés, mivel az utcák tele vannak szennyvízzel és állati tetemekkel, így a meleg miatt nagy a fertőzésveszély. Zoran – történelem szakos hallgatóként – még egy érdekességet is elmond: éppen száz éve, 1914-ben, amikor Ferenc Ferdinánd egyik merénylője a sikertelen tette után öngyilkossági szándékkal a Miljacka folyóba ugrott, a víz alig volt 10 centiméter magas. Túlélte.
Árhullám Horvátországban
2014. 05. 23. (XVIII/21)
