hetilap

A muzulmán böjti hónap, a Ramadán első napján egy interneten közzétett hangfelvételen jelentette be az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges szunnita szervezet, hogy a fegyvereseik által elfoglalt területeken, Szíriában és Irakban kalifátust hoznak létre. A dzsihádista csoport minden muzulmán álmának nevezte a kalifátus létrejöttét, és azt is közölték, hogy vezetőjüket, Abu Bakr al-Baghdadit választották kalifának, vagyis a világon élő összes muzulmán fejének. A lázadók emellett szervezetük nevét „Iszlám Állam”-ra változtatták.

A kalifátus olyan iszlám államot jelent, amelyet a kalifa irányít, aki egy személyben politikai és vallási vezető. Követői Mohamed próféta örököseként és minden muzulmán fölött állóként tekintenek rá. Az első kalifátus Mohamed próféta halála után jött létre 632-ben. Aranykorának az omajjád (661–750) és különösen az abbászida (750–1517) birodalmat tartják. Az abbászida korban a kalifátus központja Bagdad volt.

A dzsihádisták állama közel száz évvel az utolsó iszlám kalifátus megszűnése után jön létre, illetve ahogy a fegyveresek fogalmaztak: áll helyre. Ezzel az utolsó széles körben elismert kalifátusra utalnak, amely az Oszmán Birodalom alatt létezett, és Törökország 1923-as megalakulásával ért véget. Az iszlamisták ugyanis ennek az összeomlásáért a Szövetséges Erőket teszik felelőssé, amelyek az első világháború után felosztották az Oszmán Birodalmat.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek