A vasárnapi koszovói incidensben senki sem sérült meg, az épületben csak a rendezvény előkészületein dolgozók tartózkodtak. Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint a támadás egyértelműen a koszovói szerb identitás ellen irányult. Az április 24-ei előrehozott parlamenti választások kampányában ugyan nem játszik kiemelt szerepet Koszovó helyzete, ám a kampány során a legtöbb vezető politikus ellátogat Koszovóba – mondja Zoran Dmitrovic újvidéki politológus. Koszovó a szerb identitás része, bölcsője a „Nagy Szerbia” nacionalista álomnak, amit jól érzékel Tomislav Nikolić államelnök, ezért a Danas napilapnak adott interjúban kifejtette: reméli, hogy Brüsszelben sohasem fogják Szerbia EU-csatlakozásának feltételéül szabni Koszovó függetlenségének elismerését. „Ha mégis így lenne, hát nem kell felvenniük Szerbiát a tagállamok sorába” – fogalmazott a szerb államfő.
Mint ismeretes, Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt továbbra sem hajlandó elismerni, így a választási kampányt az egykori déli, főként albánok lakta tartományra is kiterjesztik. Szerbia indoklása szerint mindaddig, amíg az európai unió nem egységes a kérdésben, Belgrád sem kényszeríthető a függetlenség elismerésére. A választási kampány másik sarkalatos eleme éppen az Európai Unió és a „nyugati” típusú jólét meg-
teremtése körüli komoly vita, illetve hogy ennek a jólétnek az orosz érdekszférához való tartozás-e az igazi záloga.
A társadalom megosztott a kérdésben, hiszen egy hete több ezren tüntettek Belgrádban a NATO és a Nyugat ellen, és az aktivisták Vlagyimir Putyin orosz elnököt dicsőítő transzparenseket hordoztak – mondja lapunknak Zoran Dmitrovic. A szervezők szerint mintegy
20 ezren vehettek részt a tüntetéseken. Az aktivisták azonnali népszavazást követeltek a NATO-hoz történő csatlakozásról illetve annak elvetéséről, még a választások előtt vagy akár helyette. A tüntetők a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) épületéhez vonultak, hogy ott tiltakozzanak a „sajtó blokádja” ellen, amely véleményük szerint akcióikat és követeléseiket kíséri, vagyis a „hatalom tudatosan tereli
a szerbeket Európa igájába” – idézi a tüntetőket a politológus. A tüntetésen a Jugoszlávia elleni NATO-légicsapások 17. évfordulójáról emlékeztek meg. A NATO 1999-ben 78 napon át bombázta az akkori Jugoszláviát, hogy elérje a szerb biztonsági erők koszovói albánok elleni megtorló akcióinak a beszüntetését.
A hágai törvényszék az elmúlt napokban előbb negyven év börtönre ítélte a boszniai szerbek egykori elnökét, a hírhedt Radovan Karadzsicsot, majd két nap múlva minden vádpont alól felmentette a radikális szerb csetnik vajdát, Vojislav Seseljt.
A jelenlegi szerb vezetés egykor Nyugat-ellenes álláspontot képviselt, most azonban éppen Belgrádból olyan hangok hallhatóak, hogy Szerbia csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, ugyanakkor katonailag semleges kíván maradni; ez a köpönyegváltás természetesen erős haragot vált ki a „Nagy Szerbia” támogatóiból.
Az Oroszország-párti erők a tüntetéssel médiajelenlétet nyertek az április 24-ei előrehozott parlamenti választások előtt,
van mozgásterük, sőt Seselj felmentésével dinamizálódtak politikusaik és híveik. A választásokon eldőlhet az, hogy Belgrád Moszkva vagy Brüsszel felé fordul-e. Szerbiát hagyományosan erős kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, így Moszkva fokozta propagandakampányát a választások előtt álló balkáni államban.
Ortodox szervezkedés
Az utóbbi időben gyakran fordul meg Szerbiában az Európai Unióból a Krím megszállása után kitiltott, a maffiával, a Kremllel és az orosz pravoszláv egyházzal egyaránt kapcsolatba hozott milliárdos, Konsztantyin Malofejev. A negyvenegy esztendős mágnás az orosz nép barátainak pravoszláv hitét igyekszik acélozni, és azon munkálkodik, hogy helyes irányt mutatva Brüsszel helyett Moszkva felé fordítsa balkáni hittársai tekintetét.
2016. 04. 08. (XX/14)
