hetilap

A vasárnapi koszovói incidensben senki sem sérült meg, az épületben csak a rendezvény előkészületein dolgozók tartózkodtak. Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint a támadás egyértelműen a koszovói szerb identitás ellen irányult. Az április 24-ei előrehozott parlamenti választások kampányában ugyan nem játszik kiemelt szerepet Koszovó helyzete, ám a kampány során a legtöbb vezető politikus ellátogat Koszovóba – mondja Zoran Dmitrovic újvidéki  politológus. Koszovó a szerb identitás része, bölcsője a „Nagy Szerbia” nacionalista álomnak, amit jól érzékel Tomislav Nikolić államelnök, ezért a Danas napilapnak adott interjúban kifejtette: reméli, hogy Brüsszelben sohasem fogják Szerbia EU-csatlakozásának feltételéül szabni Koszovó függetlenségének elismerését. „Ha mégis így lenne, hát nem kell felvenniük Szerbiát a tagállamok sorába” – fogalmazott a szerb államfő.
Mint ismeretes, Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt továbbra sem hajlandó elismerni, így a választási kampányt az egykori déli, főként albánok lakta tartományra is kiterjesztik. Szerbia indoklása szerint mindaddig, amíg az európai unió nem egységes a kérdésben, Belgrád sem kényszeríthető a függetlenség elismerésére. A választási kampány másik sarkalatos eleme éppen az Európai Unió és a „nyugati” típusú jólét meg­-
teremtése körüli komoly vita, illetve hogy ennek a jólétnek az orosz érdekszférához való tartozás-e az igazi záloga.
A társadalom megosztott a kérdésben, hiszen egy hete több ezren tüntettek Belgrádban a NATO és a Nyugat ellen, és az aktivisták Vlagyimir Putyin orosz elnököt dicsőítő transzparenseket hordoztak – mondja lapunknak Zoran Dmitrovic. A szervezők szerint mintegy
20 ezren vehettek részt a tünte­té­seken. Az aktivisták azonnali nép­szavazást követeltek a NATO-hoz történő csatlakozásról illetve annak elvetéséről, még a választások előtt vagy akár helyette. A tüntetők a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) épületéhez vonultak, hogy ott tiltakozzanak a „sajtó blokádja” ellen, amely véleményük szerint akcióikat és követeléseiket kíséri, vagyis a „hatalom tudatosan tereli
a szerbeket Európa igájába” – idézi a tüntetőket a politológus. A tüntetésen a Jugoszlávia elleni NATO-légicsapások 17. évfordulójáról emlékeztek meg. A NATO 1999-ben 78 napon át bombázta az akkori Jugoszláviát, hogy elérje a szerb biztonsági erők koszovói albánok elleni megtorló akcióinak a beszüntetését.
A hágai törvényszék az elmúlt napokban előbb negyven év börtönre ítélte a boszniai szerbek egykori elnökét, a hírhedt Radovan Karadzsicsot, majd két nap múlva minden vádpont alól felmentette a radikális szerb csetnik vajdát, Vojislav Seseljt.
A jelenlegi szerb vezetés egykor Nyugat-ellenes álláspontot képviselt, most azonban éppen Belgrádból olyan hangok hallhatóak, hogy Szerbia csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, ugyanakkor katonailag semleges kíván maradni; ez a köpönyegváltás természetesen erős haragot vált ki a „Nagy Szerbia” támogatóiból.
Az Oroszország-párti erők a tüntetéssel médiajelenlétet nyertek az április 24-ei előrehozott parlamenti választások előtt,
van mozgásterük, sőt Seselj felmentésével dinamizálódtak politikusaik és híveik. A választásokon eldőlhet az, hogy Belgrád Moszkva vagy Brüsszel felé fordul-e. Szerbiát hagyományosan erős kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, így Moszkva fokozta propagandakampányát a választások előtt álló balkáni államban.

Ortodox szervezkedés

Az utóbbi időben gyakran fordul meg Szerbiában az Európai Unióból a Krím megszállása után kitiltott, a maffiával, a Kremllel és az orosz pravoszláv egyházzal egyaránt kapcsolatba hozott milliárdos, Konsztantyin Malofejev. A negyvenegy esztendős mágnás az orosz nép barátainak pravoszláv hitét igyekszik acélozni, és azon munkálkodik, hogy helyes irányt mutatva Brüsszel helyett Moszkva felé fordítsa balkáni hittársai tekintetét.
Sajtóértesülések szerint az orosz oligarcha ennek érdekében tévé, napilap és marketingügynökség vásárlásával, illetve alapításával médiabirodalmat gründolna Szerbiában. Mindezért hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni: a pravoszláv testvériség eszméjének terjesztésére állítólag 11 millió dollárt is kész áldozni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasa pravoszláv, hazafias és imperialista nézeteket vall. A jogász végzettségű befektetési vállalkozó nem kevesebbet tűzött ki célul, mint az orosz birodalom és a cárizmus visszaállítását. Az általa tavaly Oroszországban elindított, a YouTube-on sugárzó Cargrad televíziót is ennek a célnak a szolgálatába állította, de már rendelkezik egy népszerű görög televízióval, és Bulgáriában is vásárolt, illetve még vásárol csatornákat. Nem rejti véka alá, hogy a pravoszláv államok – Oroszország, Bulgária, Görögország és Szerbia – szövetsége mellett száll síkra.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek