A francia politikai életet alaposan megmozgatta az S-akták ügye azt követően, hogy – többnyire jobboldali – polgármesterek azt kérték a francia hatóságoktól, ismertessék velük azoknak a településükön élő személyeknek a kilétét, akikről a hatóságok S jelzésű dossziéval rendelkeznek.
Az S-akták – az „állambiztonságra veszélyes” megjelölés rövidítése – azt követően kaptak nagy szerepet, hogy kiderült: a nizzai merényletet leszámítva az összes terrortámadás és merényletkísérlet elkövetői már a francia titkosszolgálatok látókörébe kerültek, és S megjelöléssel bíró aktát vezettek róluk. A francia sajtóban megjelent információk szerint mintegy tizenkétezer – egyes becslések szerint tizenötezer – olyan S-akta létezik, amelyet iszlám radikálisokról vezetnek. (Több ezer további olyan dosszié létezik, amelyek megjelölése szintén S, de nincs köze a dzsihádizmushoz.) Ezek között mintegy négyezer olyan személy van, akiknek a tevékenysége azonnali veszéllyel járhat, ezeket a belföldi elhárításért felelős titkosszolgálat (DGSI) állandó és közeli megfigyelés alatt tartja, hogy bármikor közbeléphessen. Közel hasonló a száma azoknak, akiknek a tevékenysége nem igényel titkosszolgálati megfigyelést, az ő esetükben csak a rendőrség, illetve a szociális segítő szervek közreműködésére van szükség. Aggasztó tendencia, hogy az S-aktával rendelkezők közel 20 százaléka kiskorú, és hasonlóan aggasztó, hogy nagyon nagy a radikalizálódó lányok száma. Érdekes módon az elmúlt évben az S megjelölésű dossziék száma dinamikus egyensúlyban van, ami azt jelenti, hogy a listáról lekerülő mintegy ezerkettőszáz személyt körülbelül ugyanennyi új megfigyelt váltotta.
Az operatív módszerek mellett a rendőrség egy gyorsszámot is működtet, amelyen a polgárok bejelenthetik, ha úgy vélik, hogy iszlám radikalizálódással találkoztak. A Le Journal du Dimanche beszámolója szerint naponta mintegy 60 hívás érkezik a megadott számra, de egy-egy merénylet után ez több százra emelkedik. A november 13-ai terrortámadást követően körülbelül 650 hívás érkezett. Az újságnak nyilatkozó rendőrök szerint a hívások 20 százaléka aggódó anyukáktól jön, akik a radikalizálódás jegyeit tapasztalták gyerekeiknél. A rendőrök beszámolója szerint ezek a szülők szívesebben látják a fiaikat francia börtönben, mint a szíriai háborúban.
2016. 10. 14. (XX/41)
