– Mi az MDF számára a közelgő önkormányzati választások tétje?
– Ugyanaz, mint a Fidesz Magyar Polgári Párt számára. Az MDF és Fidesz – MPP
országos megállapodásuk értelmében közösen kívánják az önkormányzati
választásokat a lehető legerősebb pozíciókban megnyerni. A helyhatósági
választásokat az országgyűlési választások harmadik fordulójának tekintjük, és
célunk az előző kormány két koalíciós pártjának hatalmát és befolyását
csökkenteni. Az önkormányzati választások megnyerése azonban összetett fogalom.
Külön kell választani a polgármester-jelöltek sikeres szereplését, illetve a
különböző testületeken belül induló képviselőjelöltek sikerét. Az MDF-nek
minden téren az a törekvése, hogy a Fidesz – MPP-vel közös, illetőleg a Fidesz
által is támogatott jelöltjeit pozícióba juttassa.
– Miért támogatja az MDF az októberi választás előtti törvényhozási
szünetet, és miért érdeke ez a kormánynak?
– Hogy zavartalanul figyelhessenek a választók az önkormányzati választási
programokra és jelöltekre. A kormány megtiszteli a magyar választópolgárokat azzal,
hogy legalább olyan fontosnak tartja az önkormányzati választásokat, mint az
országgyűlési választásokat, ezért a figyelem megosztása helyett ez a két hét az
önkormányzatok hete. Ha már úgy alakult a helyzet, hogy a képviselőség és az
önkormányzati pozíció egymással összeférnek, az önkormányzati választók
lebecsülése lenne, ha a jelöltek ehelyett a parlamentben végeznék a munkájukat. A
kettő párhuzamosan fölöslegesen működne. Még egyszer mondom, a szereplők nagy
mértékben azonosak, a parlament munkáját veszélyeztetné, ha esetleg nem tudnak jelen
lenni szavazásokon, bizottsági üléseken. Úgyhogy a világon semmi különös nincsen
ebben, így volt ez 1990-ben is. Ami ennél is roszszabb lenne, ha a parlamentet
használnák fel a kampány eszközéül, amikor lent a falvakban meg városi fórumokon
kellene elmondaniuk, hogy mit szeretnének csinálni.
– De jelen esetben a költségvetés beterjesztését is el kell halasztani a
szünet miatt.
– Semmit a világon nem kell elhalasztani. Az államháztartási törvényt
módosítani fogjuk, és nem a parlamenti tárgyalási szünet miatt, hanem azért, mert a
választások évében a kormányalakítás belecsúszik a nyárba. Ezért legalább két
hónap hátrányát kell ledolgozni. Így ezekben az években, tehát minden negyedik
évben egy hónappal később kell majd benyújtani a költségvetést.
– De így kevesebb lehetőség lesz lesz a költségvetés vitájára.
– Egyáltalán nem. Érthetetlen az ellenzék ellenvetése, mert a parlament
ugyanannyi ülésnapot fog tartani, csak legfeljebb később, esetleg egy pár nappal
később fogják a javaslatot tárgyalni. Mindössze két hétről van szó, ami kétszer
másfél parlamenti ülésnapot jelent.
– Maradjunk még egy kicsit az önkormányzati választásoknál. Az MDF végül nem
állít listát Budapesten. Nem tart attól, hogy pártja ilyen módon elveszti az
önálló arculatát?
– Ha a Fidesz nem tart attól, hogy elveszti az önálló arcát amiatt, hogy az
MDF-fel van, akkor mi sem. Az, hogy számszerűleg arányos egy közös lista, tehát
kevesebb MDF-es és több Fideszes van, természetes dolog, hiszen ez a politikai
térkép. Az önállóságot az veszélyeztetné, ha olyan lista készülne, ahol az MDF
nem mint MDF jelenik meg, hanem csupán a Fidesz listáján szerepelnének MDF-es
politikusok, vagy ugyanez fordítva.
– Ez tehát az Ön által is említett uniós együttműködés felé való lépés?
– Jelenleg választási együttműködésről van szó. Ennek lehet a folytatása
az önkormányzati választások eredményeinek ismeretében, hogy a két párt
intézményesen, tehát nemcsak a teendőket, hanem a jogi kereteket illetően is
továbblép.
– Ezt elősegíti, hogyha Latorcai János lesz Budapest főpolgármestere? Hiszen
Latorcai úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz, az MDF, az MDNP és a Magyar
Kereszténydemokrata Szövetség bázisán jön létre majd az uniópárt, egyesítve a
keresztényszociális, konzervatív és nemzeti szabadelv? értékeket.
– Latorcai János a közös polgármesterjelölt, ez a Fidesz–MDF megállapodás
szempontjából fontos esemény, hiszen a Fidesszel közös törekvéseink vannak. Ám a
Néppártot nem emelnénk az együttműködés szintjére, mivel társadalmi
támogatottságuk csekély és a parlamentben sincs képviselőjük. Én az unióval
kapcsolatosan azért nem szívesen nyilatkoznék ennél többet, mert mivelhogy a szó
maga is azt jelenti, hogy valakik között létesül, tehát ezt tárgyalásoknak kell
megelőznie, és aztán kell majd közösen nyilatkozni.
– Várhatók majd ilyen tárgyalások, vagy máris folyamatban vannak?
– Most mással vagyunk elfoglalva inkább, a választásokkal, a parlamenttel és a
kormányprogrammal, de egy nyugodtabb időszakban ez esetlegesen majd sor kerülhet rá.
– Egy ilyen tárgyalás eredményeképpen Ön is arra számít, ami több Fideszes
és MDF-es politikus szájából is elhangzott, hogy kétpólusúvá alakulna a politikai
paletta? Az egyik oldalon az unió, a másikon az MSZP és a hozzá közel álló pártok?
– Először is szeretném elmondani, hogy mi nem vagyunk jobboldaliak, bármilyen
furcsa is. A baloldalhoz képest természetesen jobbra állunk, de ez a polgárok
választási gyakorlatán nyugvó unió lenne, bizonyos konzervatív keretben ötvöződő
olyan polgári együttműködés, ami rengeteg van Nyugat-Európában. Legfeljebb azt
mondanám, hogy jobbközép kormányzást valósítanak meg, de a szövetség centrum
jelleg? lenne. Nem pólus tehát, hanem centrum. A pólusokkal kapcsolatban én óvatos
lennék.
– Én azért gondoltam pólusra, mert ez egy elég erős centrum lenne, és ahhoz
képest mi maradna a másik oldalon?
– Hát, azt majd eldöntik azok a pártok, akik magukat baloldalinak tekintik. Az
MSZP egy olyan párttal, a Munkáspárttal kötött választási szövetséget, amely
kínosan baloldali. Ez a helyzet az MSZP számára, legalábbis az én nézetem szerint,
azt jelenti, hogy sodródnak a balszél felé.
– Hogyan látja ebben a rendszerben az SZDSZ elhelyezkedését?
– Az SZDSZ egy olyan ellenzéki párt, amely társadalmi beállítottságát
tekintve a polgárok csekély bizalmát kapta meg. Jelenleg a két erőtér között
helyezkedik el. Én úgy gondolom, hogy az SZDSZ-nek egy igen lassú, de látható
eróziója következhet be. Majd meglátjuk a budapesti választások után, ám
valószínű, hogy az SZDSZ politikai tényezői az MSZP felé gravitálnak. Én nem tudok
mást elképzelni. Biztos, hogy van az SZDSZ-ben olyan irányzat is, amely a Fidesszel
kompatibilis tudna lenni. Ez majd kialakul. Gondoljon csak a nagy SZDSZ-es Tölgyesi
Péter politikai nézetváltására.
– Egy kicsit más téma: mit gondol, elmérgesedhet a viszony a kormány és az
ellenzék között a megfigyelési ügy kapcsán? Bauer Tamás máris úgy nyilatkozott,
hogy belpolitikai hidegháború van kialakulóban.
– Nincsen hidegháború. Kényes kérdések kerültek napvilágra.
1998. 09. 05. (II/35)
