A parkolóőrök néhány perces késést sem tolerálnak Fotó: Somorjai L.
Már a kilencvenes évek közepén ki lehetett volna tenni a "főváros megtelt" táblát, ekkortájt állandósultak és váltak elviselhetetlenné a forgalmi dugók. A közlekedési szakemberek számos módszerrel próbálták visszaszorítani a belvárosi forgalmat. 1994-ben kezdték kiépíteni a P+R (parkolj és haladj tovább) rendszert, melynek lényege, hogy az autósok a tömegközlekedési csomópontok közelében kiépített parkolókban hagyják járműveiket, és a BKV-val utaznak tovább a belvárosba. Mivel a Budapestről induló utazások 1 százalékánál veszik igénybe ezeket a parkolókat, a P+R rendszer nem oszt, nem szoroz. A férőhelyek száma (jelenleg 4000) egyszerűen nem tudott lépést tartani a növekvő gépkocsiáradattal. A fizetőparkolás bevezetése óta eltelt kilenc év alatt nem sikerült a fővárosnak gördülékenyen igénybe vehető, egységes parkolási rendszert kialakítania.
A piacot uraló – az önkormányzatokkal szerződésben álló – három parkolási társulás különböző üzletpolitikát folytat, eltérő ellenőrzési és büntetési módszerekkel. Jelenleg tíz fővárosi kerületben mintegy 40 ezer fizető-parkolóhely van, 120–280 forint óránkénti díjjal. (1993-ban, a parkolási rendszer bevezetésekor 20 forintba került egy óra parkolás.) A belvárosban kettő és fél lakásra jut egy parkolóhely, de van olyan lakótelep Budapesten, ahol csak minden tizedik lakó tud a háza előtt parkolni.
Drákói szigor