Sebességet bárhol jogszerűen mérhet a rendőrség, ahol a KRESZ szerint nem tilos megállni, vagy várakozni. Kiértékelhető fényképet radaros sebességmérőnél maximum 40-50 méterről, lézeres sebességmérő esetében pedig 120-140 méterről lehet készíteni. Az időben való lassítást pedig lehetővé tette a 175/2003(X.31) számú kormányrendelet, mely szerint a radardetektorok nem tartoznak a "közbiztonságra különösen veszélyes eszközök" kategóriájába, így használatuk a jog szerint legális. Nem ütközik semmilyen szabályba a szembejövő autóstársak ujjkörzéssel és fényszóróval való figyelmeztetése sem, hogy a közelben sebességet mérnek.
A radarral és a lézerrel történő sebességmérés között alapvető különbségek vannak.
A radar folyamatos rádiófrekvenciás jelet bocsát ki, amely a hatósugarába érkező gépkocsiról visszaverődve meghatározza annak a sebességét. A lézeres sebességmérésnél a rendőr kamerán keresztül figyeli a forgalmat, és csak akkor aktiválja a lézersugarat, ha gyanúsan gyorsan közlekedő gépkocsit észlel. Ami ellen nincs védelem – mivel semmilyen detektorral nem érzékelhető –, az a rendőrautókba beépített, sebességmérővel kombinált videokamera, amivel rátapadnak a delikvensre, és rögzítik a gyorshajtás tényét. Ezért radardetektor ide vagy oda, érdemes betartani a megengedett sebességhatárokat. A sebesség jelentős túllépése 60 ezer forint büntetéssel, és a jogosítvány bevonásával járhat. Jelentős túllépésnek számít a 100 km/órát meg nem haladó
korlátozás alatt az 50 százalékkal való túllépés (50-es táblánál 75 km/h), vagy a 100 km/h-t meghaladó korlátozás felett a 33 százalékos sebességtúllépés (autópályán 130 km/h helyett 173 km/h). Ugyanakkor fontos lenne, hogy az útjavítás végeztével kintfelejtett, aktualitásukat vesztett sebességkorlátozó táblák ne rontsák a többi közlekedési tábla hitelét.
2004. 11. 05. (VIII/45)
