Manchester United – Porto
A negyeddöntő sorsolása utáni manchesteri pálinkás jókedv gyorsan alábbhagyott a hazai pályán kiszenvedett 2-2 után, hiszen az első mérkőzésen mutatott játék alapján kiadós vereséget érdemeltek volna Rooney-ék a Portótól.
Az elmúlt hetekben látványos formahanyatláson ment keresztül a Manchester, amely most olyan, mint a bokszoló, aki tizenegy menetet remekül végigbokszolt, majd az utolsó menetben váratlanul térdre rogy. A BL-címvédő nem talált magára a Liverpooltól elszenvedett 4-1-es pofon óta, az elmúlt hetekben főként a védelem gyengélkedett, pedig a szezon nagy részében ez a csapatrész volt a legbiztosabb pontja a Manchesternek. Mentségükre legyen mondva, a keretben rengeteg a sérült és az eltiltott, de a sok piros lap is azt bizonyítja, hogy a fejekben sincs minden rendben.
Ettől függetlenül nem lefutott a párharc, hiszen a Manchester képes arra, hogy egy kellemetlen otthoni botlás után idegenben harcolja ki a továbbjutást (lásd 1999: Juventus elleni 1-1 után 3-2 Torinóban).
A Porto igazi latinos csapat, tele dél-amerikai tehetséggel. Az eddig látottak alapján Jesualdo Ferreira csapata idegenben és odahaza is szinte ugyanazt a támadó focit produkálja, az persze kérdéses, hogy küzdeni tudásból hogyan vizsgáznak majd, hiszen szoros visszavágóra van kilátás. A Porto játékosai ugyanakkor pihentebbek lehetnek, mint a Manchester sztárjai, hiszen a portugál bajnokságban nem játszanak annyi mérkőzést, mint Angliában (a portugál elsőosztály ugyanúgy 16 csapatból áll, mint az NB1). A portugál fanatikusok minden bizonnyal félelmetes atmoszférát teremtenek a Sárkány Stadionban megrendezendő visszavágón, nem véletlen tehát, hogy brit csapat még nem nyert a portugál bajnok otthonában.
Villarreal – Arsenal
Két szemet gyönyörködtető focit játszó csapat párharca ez. A meglepetéscsapatnak számító spanyolok a revánsvágyból is erőt meríthetnek, hiszen 2006-ban az Arsenalnak köszönhették, hogy szertefoszlottak döntős álmaik.
A sárga tengeralattjárónak becézett Villarreal rendelkezik az állva maradt klubok közül a legszerényebb anyagi lehetőségekkel, játékoskerete nem túl bő, így kétséges, hogy meddig bírja a kétfrontos harcot. Odahaza a Valenciával vív késhegyre menő harcot a BL-indulást jelentő negyedik helyért, de az a szezonvégi fáradtság jele lehet, hogy az utóbbi fordulókban több vereséget is begyűjtött Manuel Pellegrini együttese.
Pechjükre az Arsenal a gyenge szezon ellenére tavasszal egyre jobban focizik, és szinte biztos, hogy a negyedik helyen végez az angol bajnokságban. Jó hír az Ágyúsoknak, hogy a csapat sztárja, Emmanuel Adebayor újfent megtalálta góllövő-cipőjét, az ő góljai eddig nagyon hiányoztak a csapatnak. Kérdéses azonban, hogy a fiatal társaság hogy bírja az előtte álló megpróbáltatásokat: a bajnokságban az elkövetkező néhány hétben valamennyi sztárcsapattal megmérkőznek, a kupában pedig a Chelsea-t fogadják.
A hangulat mindenesetre bizakodó Londonban, főleg a Villarreal elleni első mérkőzés után. Az 1-1 látszólag az Arsenal esélyeit növeli, ám a játék képe alapján a vendégek szerencsésnek mondhatják magukat, és ugyan ez a foci legnagyobb közhelye, de attól még igaz, hogy a visszavágón bármi megtörténhet.
Barcelona – Bayern München
Egy Barca-Bayern párharcnak elvileg soha nem lenne favoritja. A két csapat idei teljesítménye azonban olyan messze van egymástól, mint októberi falevél az áprilisi rügyfakadástól.
Semmi kétség, a Barcelona Európa jelenlegi legjobb csapata, és a Bajnokok Ligája legnagyobb esélyese. Ha Lionel Messi egészséges, és ennek ellenére a katalán csapat nem nyeri meg a BL-t, az már jókora meglepetés lenne. A Barca magabiztosan vezeti hazája bajnokságát, támadójátékáról pedig sok mindent elárul, hogy Eto’o-ék hamarosan megszerezhetik 100. bajnoki góljukat a szezon során. Nem véletlenül írják a spanyol lapok, hogy a katalánok játéka közelít a tökéleteshez, amely igazi antidepresszáns a gazdasági válságban elgyötört népek számára.
A német lapok másképp fogalmaznak a Bayern Münchenről. Jürgen Klinsmann sztárokkal teletűzdelt csapata korlátlan mennyiségű gólt képes rúgni, de sokszor kapni is. Egyik héten 12-1-es összesítéssel búcsúztatják a Sporting Lisszabont a BL nyolcaddöntőből, majd néhány héttel később 5-1-re kikapnak a Wolfsburg otthonában. A Bayern idén főként rosszabbik arcát mutatta, hiszen negyedik a német bajnokságban, bár hátránya ledolgozható az éllovasokkal szemben.
Mielőtt teljesen eltemetnénk a Bayern esélyeit, zárásként érdemes megemlíteni Gary Lineker híres közmondását, mely szerint „a foci olyan játék, amelyet 22-en játszanak, és végül mindig a németek nyernek.”
Liverpool – Chelsea
Úgy tűnik nincs BL Liverpool – Chelsea nélkül. Igaz, az elmúlt évekkel ellentétben most nem a Chelsea számít az esélyesebbnek, hiszen egy hónap alatt annyi jó dolog történt a Liverpoollal, hogy a csapat körüli hangulat már-már a nyolcvanas évek Ian Rush korszakát idézi.
A Liverpool az elmúlt néhány hétben – minden túlzás nélkül – tönkreverte a Real Madridot, a Manchester United-ot, és a BL-indulásról álmodozó Aston Villát. És ez még nem minden! A közönség kedvencei, Rafael Benitez edző és Steven Gerrard csapatkapitány szerződést hosszabbított, miközben – hála a Manchester mélyrepülésének – a bajnoki címről szőtt álmok is újraéledtek.
A válogatott összecsapásokon is jól teljesítettek a Liverpool játékosai, ez pedig azt bizonyítja, hogy az év eleji visszafogott eredmények után tavaszra remek formába lendültek a sztárok. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy a Liverpool csak akkor érhet fel a csúcsra, ha Steven Gerrard továbbra is jó formában játszik.
A Chelsea elleni két mérkőzés nem ígérkezik sétamenetnek. Amióta Guus Hiddink átvette a kékek irányítását, azóta jobb a hangulat az öltözőben, és többen, például Didier Drogba is visszanyerték régi formájukat. Mostanság keveset beszélnek a Chelsea-ről, pedig három sorozatban is versenyben vannak. Ám ennek a csöndnek van egy nagyon pozitív hozadéka: a kiváló focistákból álló Chelsea minden nyomás és teher nélkül léphet pályára – legyen szó akár a BL-ről, akár a bajnokságról.
2009. 04. 10. (XIII/15)
