Kirobbanó sikert várnak
Az Egyiptom hercegé-nek ötlete egyébként a DWS megalakulásának lázában született.
Egy alkalommal Spielberg házában gyűlt össze a trió, amikor az animációra terelődött
a szó. Spielberg azt mondta akkor, hogy szeretne egy filmet a Tízparancsolatról. Az ötlet
osztatlan sikert aratott a társak körében.
Katzenberg közel hétszáz egyházi vezetővel, vallási szakértővel és tudóssal
egyeztetett a hitelesség kedvéért. A film elkészítésének munkálatai során olyan sűrűn
olvasott fel a Bibliából, hogy sokak szemében már inkább Jesiva-tanulóhoz hasonlított,
mint filmeshez. Robert Schuller evangélista még kézrátétellel is megáldotta a
producert.
"Sokkal bonyolultabb feladat volt és nagyobb kihívást jelentett, mint egy egyszer?
filmkészítés" – mondta Katzenberg. A téma feldolgozása ugyanis több szempontból
is kényes. Először is, mivel a Szentírás része, ezért nem mindegy, hogy mit hagy
ki, tesz hozzá vagy másít meg rajta az ember. A filmben például Mózest a fáraó
felesége találja meg, és nem a lánya. A rendező szerint ezzel a szorosabb, féltestvéri
kapcsolattal Mózes és Ramszesz között a kontraszthatást kívánták fokozni. Aztán
ott van a politikai vetület: hogyan ábrázolják úgy kegyetlen rabszolgatartóknak az
egyiptomiakat, hogy ne kerüljenek összetűzésbe az arab világgal, akik amúgy is,
alapjáraton Amerika-ellenesek. Tzivia Swartz-Getzug, a felekezetközi kapcsolatok szakértője
a Time-nak elmondta: emiatt különösen óvatosak voltak a bőrszín kiválasztásánál:
a rabszolga-népességet "multikulturálisnak" és "soknemzetiségűnek" ábrázolták.
A kivonulásnál pedig látható, hogy egyiptomiak is mennek a héberekkel. A következő
buktató Isten szinkronhangja volt. Katzenberg szerint minden etnikumnak, bőrszínnek és
hitvallásnak van elképzelése, igénye Isten hangjával kapcsolatban. Az animátorok ezt
a kérdést úgy hidalták át, hogy a zsidók Istene a filmben szereplő valamennyi
karakter együttes kórushangján szólal meg. Hamar kiderült az is, hogy a Disney-stílusú
rajzfilm-elemek nem illenek a téma komolyságához. Az egyik jelenetből ezért vágtak
ki a rendezők egy beszélő tevét. A költségek egyébként 75 millió dollárra rúgnak,
de bevételként ennek a sokszorosát várják az alkotók. A film mind a látvány, mind
pedig a hangzás tekintetében extravagánsnak mondható. "Soha nem tudjuk szó szerint
visszaadni a Bibliát. Kiadtuk Istent, de nem írtuk őt újra" – mondta a Time-nak a
filmszakember. Az Egyiptom hercege december 24-től lesz látható a mozikban.
Ki volt Mózes?
Ha most megpróbáljuk lefújni személyéről azt a misztikus port, amelyet az évezredek
tradíciója pergetett rá, és gondolatainkból száműzzük a bibliai beszámolók
hallatán kísértő pátoszt, akkor van esélyünk arra, hogy közelebb kerüljünk a valósághoz.
Mózes, kora egyik, ha nem a legmodernebb embere volt. A Fáraó gyilkos haragja elől egy
kosárban vízre tett zsidó kisfiút maga a Fáraó lánya találta meg és fogadta
gyermekévé. Így nőhetett fel az akkori civilizált világ legfejlettebb kultúrájában
Egyiptom hercegeként. Neveltetéséből fakadóan az egyiptomi kultúra és civilizáció
tudásanyagának teljes birtokosává vált már fiatalemberként – azt is mondhatnánk,
polihisztor lett. Negyven éves lehetett, amikor szembesült valódi származásával.
Egyes patrisztikusok szerint ekkor a már négyszáz éve Egyiptom fogságában szenvedő
és kényszermunkára fogott zsidóságot rabszolgalázadásba vezette. A lázadás megbukásával
Mózesnek menekülnie kellett Egyiptomból. Az ezt követő negyven évet a Sinai pusztájában
pásztorkodással töltötte. Megnősült, gyermekei születtek. A pátriárkák Istene
ott, a pusztában talált rá a nyolcvan éves Mózesre és küldte vissza Egyiptomba,
hogy kihozza onnan a népét. Korábbi tapasztalataira emlékezve Mózes először
visszautasította a küldetést. Miután a pátriárkák Istene ízelítőt adott számára
abból a csodatevő erőből, amelyet a zsidó nép kiszabadítására neki szánt, a kor
szuperhatalmának egy egyszerű, idős pásztorember általi megaláztatása kezdetét
vette a tíz csapással. Mózes kivezette Izrael fiait Egyiptomból, a szolgaság földjéről.
Életének hátralévő negyven évét a zsidó nép vezetőjeként élte le. Ő kovácsolta
néppé Izraelt, ő vette át Istentől a törvényt (Tóra), és tanította meg rá a népet,
és ő vezette el őket az Ígéret Földjének határáig. Oda azonban már nem juthatott
be, százhúsz esztendősen a Piszga hegyén halt meg. Az általa lejegyzett törvény (Tóra)
az évezredek során minden világbirodalom kormányzási rendjének alapjául szolgált,
ezen nyugszik az a kultúra is, amelyben ma élünk. Könyvei aktuálisabbak, mint valaha.
Sőt, azt az Istent, aki neki Ábrahám, Izsák és Jákób Isteneként mutatkozott be,
ma, a XX. század végén másfél-kétmilliárd ember nevezi saját Istenének. Mózes akár
korunk embere is lehetne ...
1998. 12. 19. (II/51)
