Október 10., a lelki betegségek világnapja alkalmából számos rendezvényre
került sor az elmúlt héten, amelyek során töbször is elhangzott: a modern
társadalmak megbetegedési listáján vezető helyen áll a depresszió, s a tendencia
egyre erősödik. A pszichés betegségek pedig gyakran krónikus testi megbetegedésekhez
vezetnek, az emberek egészségi állapota nagymértékben összefügg
kedélyállapotukkal. Magyarországon a felnőttek mintegy nyolc százaléka szenved
kóros depresszióban, ennél jóval többeket érintenek a különféle szorongásos
jelleg? zavarok. A szakszer? ellátást gyakran az gátolja, hogy a páciensek nincsenek
tisztában azzal, hogy a depresszió egy szinten túl már komoly betegség, amit
orvosilag kezelni kellene. A tapasztalatok szerint a depresszió kétszer annyi nőt
érint, mint férfit, a katonai sorozások alkalmával pedig lényegesen nagyobb a
mentálisan problémás városi fiatalok aránya, mint a vidékieké. A szakemberek
hangsúlyozzák, hogy a drog-, az alkohol- vagy a nikotinfüggés kialakulása
nagymértékben viszszavezethető a depressziós lelkiállapotra – jóllehet, e szerek
használatának eredményeképpen is előállhat a nyomott kedélyállapot.
A kedélybetegségek, illetve azok különféle egészségügyi következményeinek
orvoslása egyre komolyabb anyagi terheket ró a hazai egészségügyre. A szakemberek
ugyanakkor nem győzik hangsúlyozni: az egészségvédelem legfőbb színtere nem az
egészségügy, hanem a társadalom. (M. R.)
2000. 10. 14. (IV/42)
