Bohács Krisztina

33 Cikk

2009. 04. 17. (XIII/16)

Befektetés a nemzet jövőjébe

Befektetés a nemzet jövőjébe

100 milliárd dollárt adunk az amerikai oktatásnak! – így lehetne dióhéjban kifejteni az új amerikai elnök és stábjának oktatásügyi programját a gazdasági válság idején. Barack Obama oktatáspolitikai ösztönző-csomagját áttekintve kiderül: Amerika új elnöke hisz abban, hogy az oktatás kulcs a nemzet jövőjéhez és minden gyermek sikeréhez. A most nyilvánosságra hozott jövő évi költségvetés keretösszegeiből kiderül, hogy Amerika a bölcsődétől az egyetemig jelentős összegeket fektet majd az oktatásba.

Bohács Krisztina / Háttér

2006. 08. 25. (X/34)

Sugárzó anyanyelvünk

Sugárzó anyanyelvünk

Már jó ideje figyelem: nyelvész a médiában? Hogy lehetséges ez? Ráadásul kreatív, szellemes, fiatal, műsorai pedig a nagy szakmai igényesség ellenére is érdekfeszítőek. Balázs Gézát a Hej, hej, helyesírás, illetve a Szószóló című televíziós műsorokból ismeri a nagyközönség. A fiatal professzorral zuglói házának verandáján beszélgettünk a nyelv mindennapi életünkben betöltött fontos szerepéről és esztétikumáról, no meg a magyar pálinka tulajdonságairól...

Bohács Krisztina / Kávészünet

2006. 06. 16. (X/24)

Olvasni önzetlenül

Olvasni önzetlenül

„A magaskultúrát nehezebb ugyan befogadni, de ezzel együtt megéri, mert más közérzetet teremt: mert megemel, mert gondolatokat ad és indukál.”

Bohács Krisztina / Háttér

2006. 06. 16. (X/24)

Olvasni önzetlenül

Olvasni önzetlenül

„A magaskultúrát nehezebb ugyan befogadni, de ezzel együtt megéri, mert más közérzetet teremt: mert megemel, mert gondolatokat ad és indukál.”

Bohács Krisztina / Háttér

2005. 12. 02. (IX/48)

Egy lelkész a Führer ellen

Egy lelkész a Führer ellen

Hatvan évvel ezelőtt halt mártírhalált Dietrich Bonhoeffer német evangélikus lelkész, teológus, akinek sorsában összekapcsolódott a Krisztus hűséges követése zsidók mentésével és a nácizmus elleni aktív politikai ellenállással is. Sőt, Bonhoeffer korát jelentősen meghaladva arra a megállapításra is eljutott, hogy egy feje tetejére állt, önmagából kivetkőzött erkölcstelen és törvénytelen világban a rossz cselekedet fogalma is időnként teljesen új értelmet nyer. Így magyarázta, Bibliával a kezében önmaga és követői számára is, hogy miért támogatta és vett tevőlegesen is részt az Adolf Hitler meggyilkolására irányuló, végül sikertelen merényletben. Meggyőződéséért és igaz tetteiért az életével fizetett.

Bohács Krisztina / Hit és értékek

2005. 06. 24. (IX/25)

Tart még a II. világháború?

Tart még a II. világháború?

Egyes iszlám szélsőséges csoportok nyílt vallási köntösben jelentkező terrorizmusa zavarba ejti a nyugati gondolkodókat. Sokan ugyanis azért ódzkodnak ezen szervezetek nyílt megbélyegzésétől, mivel attól tartanak, hogy ezzel elkerülhetetlenül együtt jár az iszlám hit és kultúra fölötti kíméletlen ítéletalkotás. Hogy ez mennyire nincs így, azt az iszlám kultúrák története nagyon szemléletesen alátámasztja. Sőt Bernard Lewis, az iszlám nemzetközi hír? szaktekintélye egyenesen azt állítja, hogy az iszlám radikalizálódásához és ámokfutásához nincs köze a hagyományos iszlám kultúrának, annak hátterében sokkal inkább az európai nácizmus vallási köntösben való továbbélése áll.

Bohács Krisztina / Hit és értékek

2005. 01. 21. (IX/3)

Luther, aki hitből élt

Luther, aki hitből élt

Luther Márton istenhite végleg megváltoztatta a világot. Ezt a tényt, azaz Luther munkásságának elementáris erejét és történelmi súlyát valószínűleg csak azok a történészek vagy teológusok érzékelik egészen pontosan, akik hivataluknál fogva hétköznapi természetességgel kezelik és ismerik a 16. századi Európa társadalmi és vallási állapotát – a pápa és a császár alatt zavaros egységet alkotó középkort, a rendi társadalmat, a parasztságot kegyetlenül kizsákmányoló világi és egyházi területek birtokosainak, az érsekeknek, fejedelmeknek, grófoknak hatalmi harcait, a túlvilági ítélettel, a purgatórium kínjaival megfélemlített néptömegek szellemi-lelki nyomorát.

Bohács Krisztina / Hit és értékek

2004. 12. 17. (VIII/51)

A szexforradalom alapítója

A szexforradalom alapítója

Alfred Charles Kinsey nevét ötven éven keresztül csak a szakmabeliek ismerték, egy most bemutatott hollywoodi film azonban a viták középpontjába emelte a radikális nézeteiről ismertté vált néhai pszichológust. A Kinsey. Beszéljünk a szexről cím? film nemcsak vitát gerjesztett, de nagy botrányt is kavart: számos konzervatív csoport szervezett tüntetést a filmszínházak elé. A kritikusok azt állítják, hogy a szexuális forradalom atyjáról készített propagandafilm tovább erősítheti Kinsey nimbuszát, pedig – állításuk szerint – a tudós hamis tudományos adataival egy egész nemzetet vezetett félre, és az általa publikált manipulált felmérések eredményein nyugszik azóta is az amerikai iskolai szexuális nevelés, és jórészt ezeken alapulva születtek meg a homoszexuális mozgalom intézményei.

Bohács Krisztina / Hit és értékek

2004. 10. 22. (VIII/43)

Karakterek csatája

Karakterek csatája

John Kerry sikeres televíziós szereplése ellenére George W. Bush növelte támogatottságát alig két héttel a november 2-ai elnökválasztás előtt. Bush nyolc százalékpontos vezetésre tett szert demokrata párti kihívójával szemben a CNN hírtelevízió, a USA Today és a Gallup Intézet közös közvélemény-kutatása szerint. A hétvégén közzétett eredmények fényében az esélyek a televíziós viták előtti állapotra rendeződtek vissza.

Bohács Krisztina / Háttér

2004. 10. 01. (VIII/40)

Törökországot az EU-ba?

Törökországot az EU-ba?

Harminc év várakozás után úgy tűnik, áttörést ért el Törökország az Európai Unióhoz történő csatlakozási törekvéseiben. Az elmúlt héten Brüsszelben tárgyaló török kormányfő elfogadta az unió javaslatait – az Európai Bizottság pedig két hét múlva nyilvánosságra kerülő országjelentésében javasolni fogja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Törökországgal. A folyamat azonban csak a felszínen ilyen egyszer?: a valóság az, hogy a török csatlakozás kérdése egyre forróbb politikai vitákat gerjeszt világszerte. Lehet-e a jelenleg még demokrácia-deficittel küszködő iszlám állam híd a Nyugat és a Kelet között? Bölcs dolog-e beengedni a törököket Európába, amikor sem földrajzilag, sem kulturálisan, sem pedig vallási szempontból soha nem volt annak része? Vajon mit jelentene ez a lépés az Európai Unió gazdasági és politikai jövője szempontjából? És mit jelentene a terrorizmus elleni harcban?

Bohács Krisztina / Háttér

2004. 09. 24. (VIII/39)

Olajat a tűzre

Olajat a tűzre

Az elmúlt héten Kofi Annan ENSZ-főtitkár törvénytelennek nevezte az Irak elleni amerikai katonai fellépést. Egy évvel az iraki háború megkezdése után sokak számára meglepő, hogy az ENSZ és az Európai Unió tagállamai hogyan nézhetik rezzenéstelen arccal, hogy Irakban egyre emelkedik a halálos áldozatok száma – egyre több az iraki áldozat, s eddig ezer amerikai katona vesztette életét. Azaz sokan felteszik a kérdést: a vádaskodás helyett miért nem segít az ENSZ? És miért téma még mindig, egy évvel a háború megkezdése után a háború legitimitása? Az Irak elleni háború mára történelmi ténnyé vált – nem azon kellene inkább gondolkodni, hogy hogyan járulhatnánk hozzá a jelenleg még igencsak bizonytalan iraki demokráciához, amelyet 2005 januárjára az egész világ érdekében meg kell valósítani? – kérdezik sokan.

Bohács Krisztina / Külföld

2004. 09. 10. (VIII/37)

Gyerekek: az igazi vesztesek

Gyerekek: az igazi vesztesek

Míg a régi időkben tabunak számított, mára már bevett társadalmi szokás, korjelenség a válás. Tömeges elterjedésében a szakértők szerint a modern technológiai fejlődés felgyorsulását is látnunk kell: az online randevúzás, az e-mailek és az sms-ek nem mindig kedveznek a házasságok fennmaradásának. Az Egyesült Királyságban kizárólag a válások nyomán évente két milliárd font (760 milliárd forint) bevétel jelentkezik az államháztartásban. Az Amerikai Egyesült Államokban évente egymillió gyermek válik "egyszülős" gyerekké a szülők szétköltözése miatt. Ma Nyugat-Európában minden második házasság válással végződik.

Bohács Krisztina / Hit és értékek

2004. 08. 13. (VIII/33)

Homályos fényű királyság

Homályos fényű királyság

„Szaúd-Arábiában soha nem tapasztaltam azt, hogy valaki megkérdőjelezte volna az ottani kultúra alapját. Ezek a dolgok így vannak, statikusak, és kész. Véleményem szerint ma a szaúdi iszlám hatalmas erőt képvisel, hatalmasabbat, mint azt sokan gondolnák, s ez az ország a saját gazdagságát arra használja, hogy vallásos hitét messze, az országhatárokon túl terjessze." Az egyik legkeresettebb terroristavezér, Oszama bin Laden volt sógornője, Carmen bin Laden nemrégiben megjelent könyve („Inside the Kingdom. My life in Saudi Arabia" – A Királyságon belül. Életem Szaúd-Arábiában) érdekes tényeket tár fel a mesésen gazdag, ám emberi léptékkel élhetetlen királyság társadalmáról, politikájáról, az ottani nők embertelen életéről, a bin Laden klánról és volt sógoráról, Oszamáról is.

Bohács Krisztina / Hit és értékek

2004. 06. 25. (VIII/26)

Húsz évvel rövidebb élet

Húsz évvel rövidebb élet

Július elején világszerte, így Budapesten is megrendezik a meleg büszkeség hetét. A homoszexuális fesztiválok jelentős médiatámogatást élveznek. A tudósítások már hosszú ideje olyan képet festenek a homoszexuális, biszexuális vagy éppen leszbikus párkapcsolatokról, hogy azt képzeljük, ezek ugyanolyan egészséges, stabil és szerető kapcsolatok, mint a heteroszexuális házasságok – sőt, még inkább azok! Több jogvédő, egészségügyi szervezet, nem is beszélve a meleg aktivistákról, az egyenjogúság elvét hangoztatva abban érdekelt, hogy ez a túlidealizált, "mosolygós" álomkép a melegkapcsolatokról továbbra is megmaradjon, ám lehetőleg ne essék szó a homoszexuális életformával együtt járó egészségügyi kockázatokról.

Bohács Krisztina / Hit és értékek

2004. 05. 27. (VIII/22)

Beszélgetés Bob Kaplan rabbival, New York zsidóságának egyik vezetőjével

Beszélgetés Bob Kaplan rabbival, New York zsidóságának egyik vezetőjével

New York a világ etnikailag legvegyesebb városa. Leny?göző hangulata, élettől duzzadó kulturális, tudományos és pénzügyi központjai egyedülállóvá teszik ezt a több mint száznyolcvan nyelvet és etnikumot magába ölelő nagyvárost. Az utcákon és tereken emberek tömegei hömpölyögnek, különösen az esti órákban: feketék, fehérek, kínaiak, indiaiak, zsidók és spanyol ajkúak. A város az amerikai történelemben hosszú ideje az egyre erősödő bevándorlások centrumának számít. New York arculatát már háromszázötven éve erőteljesen meghatározza az egyik legrégebben itt élő népcsoport, a helyi, több mint egymilliós zsidó közösség. Bob Kaplan rabbival, a Jewish Community Relations Council of New York kommunikációs igazgatójával, a kozmopolita nagyváros zsidóságának egyik vezetőjével az együttélés sokszor nem könyny? kihívásairól beszélgettünk.

Bohács Krisztina / Háttér

2004. 03. 19. (VIII/12)

Melegházasságok: jegelve

Melegházasságok: jegelve

Az egynem? felek közötti házasságkötés kérdése fokozottan az amerikai közvélemény figyelmébe került. Különösen George W. Bush amerikai elnök tavaly decemberben tett állásfoglalása óta, aki az alkotmányban korlátozó jelleg? módosítást látna kívánatosnak a melegek házasságkötésére vonatkozóan. Az elmúlt héten azonban két olyan esemény is történt az Egyesült Államokban, amely egyelőre visszaveti az elnök javaslatán feldühödött melegaktivisták lázas tevékenységét.

Bohács Krisztina / Külföld

2004. 03. 05. (VIII/10)

Jézus Krisztus atlétája

Jézus Krisztus atlétája

– Sikeres focistaként kezdte a pályáját. Sokak szerint legalább akkora tehetség szunnyadt Önben, mint Ronaldóban, akivel mellesleg a korai időkben egy csapatban játszott. De aztán az Ön élete másként alakult– Már egész fiatalon több köztársasági államban játszottam Brazílián belül, például Rióban, Sao Paolóban vagy Santa Catherinában. A Cruzeiróval, egykori csapatommal bajnok is lettem. A sikereim miatt pedig hamarosan meghívtak Portugáliába, ahol négy évet töltöttem.

Bohács Krisztina / Hit és értékek

2003. 09. 26. (VII/39)

Tanulási zavarokkal küzdő gyermekek

Tanulási zavarokkal küzdő gyermekek

Egyes kisgyermekes szülők számára az ősz, az iskolakezdés sokkal inkább szorongást, mintsem reményteli várakozást hoz. Lehetséges, hogy a gyermeknek nem megy úgy az olvasás vagy a számolás, mint a többieknek, lehetséges, hogy kiderül, a szeretett gyermek bizonyos képességei alulfejlettek, netalán tanulási, olvasási zavarokkal küzd. Az első élmény sokkoló lehet, ám szakemberek egybehangzó véleménye szerint van segítség – noha a diszlexiában szenvedő gyermekek száma évről évre nő. Kialakulásában nemcsak organikus okokat, hanem a modern, ám sok esetben torzult életvezetési szokásaink, újkori környezeti ártalmaink ráhatását is felfedezni vélik a szakértők. Nagy probléma, hogy a magyar átlagiskola egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, aki képességei terén egy kicsit "más"; nálunk gyakorlatilag lehetetlen az együtt tanulás.

Bohács Krisztina / Háttér

2003. 08. 22. (VII/34)

Tetten ért szavak

Tetten ért szavak

Tucatszám hallunk az emberi együttélés során alantas, szitkozódó, obszcén, káromkodó, átkozódó szövegeket utcákon, tereken, tömegközlekedési eszközökön, a médiában, sőt, közéleti szereplők közötti szóváltásban is. Vajon hogyan állunk mi, magyarok a vulgáris nyelvhasználatot illetően? Vannak-e különbségek az egyes népek káromkodási szokásaiban? Tényleg csökkenti-e a szabadszájúság a stresszt, jótékony szelepként oldja-e a frusztrációt? Posztmodern útkeresés vagy a művészet álruhájába bújtatott barbarizmus a szépirodalomban szereplő vulgarizmus? Mióta használnak az írók előszeretettel trágár szavakat a műveikben? Kinek kell felvennie a harcot a világjelenségnek számító nyelvi lealacsonyodással szemben? Összeállításunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ nyelvészek, pszichológusok és közéleti személyiségek segítségével.

Bohács Krisztina / Háttér

Közönséges irodai randevúk

Közönséges irodai randevúk

Ma, amikor a legtöbb cégnél tíz-tizenkét órás a napi munkaidő, s a multicégek "szervezeti kultúra építése" címén sokszor a hétvégeken is igényt formálnak beosztottaik egész életére, nem túlzás azt állítani, hogy a munkahely a románc, a morálisan illegális szexuális kapcsolatok, sőt nemegyszer a szexuális zsarolás melegágyává vált. Egyes felmérések szerint a válások negyven százalékát okozza munkahelyi kapcsolat; a férfiak közel harmadának, a nők tizennyolc százalékának volt már viszonya valamelyik munkatársával. Más adatok szerint a nők ötöde kész lenne testi kapcsolatra a főnökével. Természetesen minden munkáltató annak örül, ha a munkahelyi légkör oldott, szakmai és produktív. Ennek ellenére a valós élet azt igazolja, hogy a munkahelyen szövődött "szerelmek" – titkolt vagy már nem is titkolt szerelmi háromszögek, folyosói flörtölés, az otthoniak előtt gondosan álcázott túlórák, irigységtől izzó rivális tekintetek, végül kisírt szemek, szakítások, piszkos kis boszszúhadjáratok – nem mindig azt az optimális légkört teremtik meg, ami a jó munkához kell.

Bohács Krisztina / Háttér

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!