"Már középiskolás voltam, amikor bátyám Hargittaira magyarosította nevét, amelyet véletlenszerűen választott ki egy telefonkönyvből. Érettségi után követtem példáját. […] Tudományos dolgozataim, könyveim már mind Hargittai név alatt jelentek meg. […] Ennek ellenére még ma is, amikor meghallom a nevemet, kicsit csodálkozva nézek körül, mintha biztos akarnék lenni abban, hogy e név tulajdonosa valóban én vagyok" – írja Hargittai István Széchenyi-díjas akadémikus Életeink (Egy tudományos kutató találkozása a huszadik századdal) cím? könyvében, amely a Typotex Kiadó gondozásában az Ünnepi Könyvhéten kerül az olvasók elé. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kémiaprofesszora – aki a Norvég Tudományos Akadémia és az Európai Akadémia tagja, valamint a Moszkvai Egyetem és az Észak-Karolinai Egyetem tiszteletbeli doktora – könyvében nagyon személyesen, ugyanakkor elegáns objektivitással vall saját életéről, deportálásukról, a politikai rendszerek embertelenségéről, Nobel-díjas tudósokkal való találkozásairól, a tudományos kutatás felemelő voltáról, napjaink természettudományáról. S teszi mindezt úgy – olvashatjuk Göncz Árpád ajánlásában –, ahogy megélt magyarságának és megélt zsidóságának széttéphetetlen köteléke diktálja.