A jog korlátait feszegetik a nyugat-európai kormányok, amikor a házasság intézményét igyekeznek kiterjeszteni az azonos neműekre is. Az idealista jogelmélet szerint egyes jogintézmények önmagukban és önmagukért vannak (alapszabadságjogok), míg a pozi­tivista jogelmélet mindezeket a pozitív jogból (az államtól) származtatja. A házasság egy olyan jogintézmény, amelyre úgy tekintünk, mint ami önmagában és önmagáért van, érdemben nem szabályozható, de ha mégis megtesszük, az nehezen kordában tartható jogi következ­ményekkel jár. Nemcsak a „férj" és a „feleség" fogalmak tűnhetnek el a pozitív jogból, de veszélybe kerülhet az „apa" és az „anya" fogalma is.

Miközben Franciaország a háború alatti zsidó deportálás legszörnyŐbb eseményének hetvenedik évfordulójára emlékezik a héten, az országon új antiszemita hullám söpört végig az elmúlt hónapokban. A franciaországi zsidóság elleni gyŐlölethullám a toulouse-i mészáros fellépése után eszkalálódott, és mára már olyan méreteket öltött, hogy a Le Nouvel Observateur címŐ neves hetilap címlapon hozta a témát.

Egymillióval többen döntöttek vasárnap François Hollande mellett, mint a jelenlegi elnök, Sarkozy mellett: Hollande 51,67 százalékkal lett a választások győztese, szemben vetélytársa, Nicolas Sarkozy 48,38 százalékával. A most megválasztott François Hollande az 1958-ban megalapított ötödik köztársaság második szocialista párti elnöke François Mitterrand után.

A kilencvenes évek elején az afgán háború befejezését követően a külföldi zsoldosok („az afgán arabok”) szétszóródtak a világ különböző pontjain, ami új fejezetet nyitott a terrorizmus és a keresztényellenes erőszakhullám történetében. Afgán veteránok robbantották ki a csecsen háborúkat, valamint számos kisebb fegyveres konfliktust is a volt Szovjetunió területén. Az állandó erőszak egyik célja az, hogy az orosz nemzetiségű keresztények elhagyják az ázsiai köztársaságokat. Ma már az oroszok kivándorlása Közép-Ázsiából olyan méreteket ölt, hogy az felveti az etnikai-vallási tisztogatás gyanúját, de a helyzet Afrikában és a Közel-Keleten is egyre súlyosabb. Az Economist brit hetilap becslése szerint 2011 végén világszerte több mint 100 millió keresztényt fenyeget közvetlen életveszély, és a jelenlegi folyamatok alapján reális lehetőség, hogy Marokkótól Pakisztánig egybe­függő kereszténymentes övezet alakulhat ki.

A keresztényüldözések története 47. rész

A gyarmati világ felbomlása a kommunizmus és a nyugati világ közötti háború frontvonalává tette a harmadik világot. A nemzetközi médiában romantikus hôsként ünnepelt felszabadító mozgalmak és az ellenük harcoló katonai diktatúrák, Pol Pot, Idi Amin, Ho-Si Minh és Pinochet tábornok véres évtizedei, a piszkos háborúk kora következett.

A keresztény­üldözések története 44. rész

43. rész

Politikai, gazdasági és vallási vonatkozásai miatt is kiemelt figyelemmel kísérték világszerte az áprilisi választásokat Nigériában. A közép-afrikai ország a kontinens legnagyobb és a világ hatodik legnagyobb olajkitermelője. Gazdasága a szélsőségesek szabotázsakciói ellenére évente 6-7 százalékkal növekszik. Az ország etnikai-vallási szempontból mélyen megosztott: a muzulmán lakosságú északi tartományok és a keresztény, gazdagabb déli régió közötti feszültségek és az iszlám terrorizmus újra és újra polgárháború szélére sodorta Nigériát. A közeli Elefántcsontparton a választások után az elmúlt hónapban véres háború tört ki, ennek rémét azonban úgy tűnik, hogy sikerült elkerülni Nigériában.

Tömegek ünnepeltek Dél-Szudán fővárosában, Dzsubában, amikor a szudáni választási bizottság elnöke februárban bejelentette a januári, Dél-Szudán függetlenedéséről szóló népszavazás hivatalos eredményét. Mások azonban nem fogadták ilyen békésen az eredményeket. Egyes hírek szerint Szudán északi és déli részének határán fegyveres konfliktus zajlik felkelőcsoportok és katonák között, nem sokkal a referendum eredmé­nyeinek bejelentése után.

Nicolas Sarkozy nem mert hozzányúlni az elit és a multik jövedelmeihez, és a munkavállalók kárára módosította a nyugdíjtörvényt. Az eredmény: példátlan sztrájkhullám, felvásárlási pánik, megbénult ország. A tiltakozóknak az országos demonstrációk jelenthetik az utolsó esélyt: a héten a Szenátus is megszavazhatja az új nyugdíjtörvényt.

A vallások becsmérlése és rágalmazása ellen szóló határozattervezetről tart majd év végi ülésén szavazást az ENSZ közgyűlése, amit a 96 országot tömörítő Iszlám Konferencia Szervezete nyújtott be. A tervezetet már márciusban elfogadta az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága. Valószínűleg ugyanazt a szöveget fogják kisebb eltérésekkel szavazásra bocsátani az ENSZ közgyűlésén, várhatóan decemberben. A tervezet egyenesen a vallás- és lelkiismereti szabadság törvény által történő korlátozására „ad felhatalmazást” az ENSZ tagállamainak, amennyiben a vallás tisztelete, védelme indokolttá teszi a fellépést.

Szudán nyugati részén, Észak-Darfur tartományban az ENSZ biztonsági szolgálata és a magyar Terrorelhárítási Központ négy munkatársa is keresi Papp István nyugalmazott alezredest (képünkön), akit október 7-én, csütörtökön raboltak el fegyveresek El-Faserben, mely az egyik olyan város, ahol az ENSZ és az Afrikai Unió közös békefenntartó erői (UNAMID) állomásoznak.

A rendszerváltás után Közép-Európában új reneszánszát éli az állampolgárság nemzetiségi értelmezése. „Élhetnek-e együtt egy államban szerbek és horvátok?” – ez a kérdés foglalkoztatta leginkább a közvéleményt 1990-1991-ben az újonnan függetlenné vált Horvátországban. Az elfogadott új állampolgársági törvény a horvát nemzettel azonosította a horvát államot, éppen ezért a krajinai szerbek nem akarták felvenni a horvát állampolgárságot, és hivatali esküt sem akartak tenni az új államra.

Jean-Marie Carzou örmény származású dokumentumfilm-rendező Örményország, 1915: a népirtások mintaképe című könyvében eredeti dokumentumok, többnyire akkori diplomáciai források alapján kommunikációs szempontból „tökéletes" és „sikeres" népirtásnak nevezi az örmény népirtást.

„Az ország 90 százaléka ma már teljesen biztonságos” – jelentette ki Amel A. Al-Shemmari, az Iraki Köztársaság budapesti ügyvivője a Hetek múlt heti számában megjelent interjúban. A nagykövet asszony kijelentése azonban – a tények fényében – nem minden iraki állampolgárnak szól, a nagy újjáépítési lázban nem mindegyikük számít kívánatosnak a hazájában. Ázsiában másutt is gyakori, hogy miközben egy ország látványosan nyit a Nyugat felé, és szívesen látja az onnan érkező turistákat, a helyben élő keresztények felé már sokkal kevésbé toleráns.

Helen Berhane eritreai gospelénekes lányával együtt Dániában kapott menedékjogot november elején. A hatalommal vívott harca több mint három évig tartott – most végre biztonságban tudhatja életét.

A gyűlöletnek ez a különleges története talán 1945 májusában kezdődött Algériában. Politikai célkitűzés nélkül 103 európait gyilkoltak meg arab csoportok az amúgy békés Constantine-ban. Válaszul a francia hadsereg egész falvakat törölt le a térképről: Ahmed Ben Bella, a francia oldalon harcoló katonatiszt a háborúból hazatérve vérfürdőben találta a faluját. Akkor határozta el: bosszút áll a francia hatalmon, minden lehetséges eszközzel harcolni fog ellenük Algéria függetlenségéért.