Ha csak nem óriásvállalatról van szó, a különböző cégeknek általában nehézségeket okoz a külföldi partner felkutatása. De nem a briteknek. Nekik ugyanis támadt egy nagy ötletük: egy katalóguskiállítással járják a világ nagy városait, amelyben több száz brit exportcég mutathatja be termékeit és szolgáltatásait. Ez a Supercatex. A tárlat célja, hogy a kiállítók kereskedelmi képviselőt vagy forgalmazót találjanak, de vannak olyan cégek is, amelyek közös üzleti vállalkozás létrehozásának lehetősége iránt érdeklődnek. A kiállítás – immáron másodjára – a héten Magyarországra is ellátogatott.

Még mindig nem tudhatjuk, milyen mértékben emelkedhetnek jövőre a fizetések. A több hét szünet után újra tárgyalóasztalhoz ülő Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén a központi téma a jövő évi béremelés volt. A kormány jövőre a versenyszférában 3–4 százalékos bruttó keresetnövekedést tervez, amivel a munkaadók nagyjából egyetértenek. A tripartit érdekegyeztetés harmadik tagja, azaz a munkavállalók képviselői azonban ennek több mint a dupláját, 6–10 százalékot szeretnének, mivel szerintük csak így tartható fenn az uniós és a magyar bérek közelítése. A közszférában dolgozók bruttó bérét a kabinet 17 százalékkal kívánja emelni. Így terveik szerint a reálbér növekedés 2003-ban 4 százalék lesz.

A Magyar Posta (MP) új vezetése ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett hűtlen kezelés, a számviteli fegyelem megsértése és magánokirat-hamisítás miatt. Bár a feljelentéshez "csak" 600 millió forintos kárigény kapcsolódik, a belső vizsgálatok szerint a rossz vállalatvezetés, a hozzá nem értés és a korrupció az elmúlt 2-3 évben 12 milliárd forintnyi veszteséget okozott a postának – jelentették sajtótájékoztatón a posta új vezetői. 

Jól érzik nálunk magukat a multik. Hogy mennyire, azt jól jelzi, hogy ünnepséget rendeztek annak a pénzügyminiszteri rendeletnek a harmincadik évfordulójára, amely lehetővé tette, hogy Magyarországra jöhessenek. A Joint Venture Szövetség rendezvényén a gazdasági és a politikai élet elitje fejezte ki a háláját a jogszabály megalkotóinak az általuk korszakalkotónak tartott döntésért, egyben elemezték, hogyan alakul a kapcsolatuk az országgal.

A kormány döntésének köszönhetően szabadárassá válik a kötelező gépjárm?-felelősségbiztosítás, így a pénzügyminiszter rendelete helyett a jövőben a piac fogja meghatározni az árakat.  A kabinet azt reméli a határozattól, hogy a szoros versenynek köszönhetően lejjebb mennek az árak. A biztosítótársaságok vezetői, valamint a szakemberek óva intenek a korai örömtől: szerintük ugyanis az autósok mindebből nem sokat fognak a zsebükben érezni. 

Minden gondos szülő igyekszik a gyermekét olyan szakmához hozzásegíteni, ami egy életen keresztül biztosítja számára a megélhetést. Iskolakezdéskor azonban a tankönyvcsomagok és az iskolatáska ára mellett kevés szó esik azokról a kiadásokról, amelyek nélkül a gyerek nem biztos, hogy eléri a célt. Hiszen egyetem nélkül nincs vezető pozíció, nyelvvizsga nélkül nincs egyetem, különóra nélkül pedig nincs nyelvvizsga. De nem ez az egyetlen kiadás, amit fel kell vállalnia annak a családnak, amely biztosra megy, hiszen a " menő gyerek" mindezeken felül sportol, zenél és felvételi előkészítőre jár. Ez havonta akár 15 ezer forintba is kerülhet – és akkor csak egy középiskolás korú gyerekről beszélünk. 

A hónapok óta tartó adok-kapok legújabb epizódjaként a Pénzügyminisztérium a honlapján nyilvánosságra hozott egy olyan adatsort, amelyből kiderül, hogy a tárca előző vezetése az 1,2 milliárdos állami beruházási keretet "érdekes" körülmények között szinte teljesen felhasználta. A pénz jelentős része Varga Mihály volt pénzügyminiszter és Tállai András politikai államtitkár választási körzeteiben lett szétosztva, mégpedig az első választási forduló és az új kormány megalakulása közötti időszakban. Az adatsor nyilvánosságra hozatala valószínűleg revans arra, hogy Varga Mihály pár héttel ezelőtt egy áremelésre vonatkozó titkos tervezetet tárt a nyilvánosság elé. A kölcsönös leleplezések az eddigi kormányváltások történetében példátlan folyamatnak a részei, ugyanis még soha nem fordult elő, hogy a leváltott miniszter kritikáival és sziporkázó ötleteivel ilyen mértékben nehezítse utódja munkáját.

Többhónapos előkészületet követően a kommandósok sikeres rajtaütést hajtottak végre egy számítógép-alkatrészek csempészetére specializálódott bandán. Az egyik vezetőt letartóztatták, a másik ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) tájékoztatása szerint rendkívül elterjedt a számítógépek illegális behozatala, a hét sikeres akciójának a pikantériája éppen az, hogy a becsempészett alkatrészekből állami szervek, minisztériumok is vásároltak. Az ügyben az adórendőrség nyomoz tovább, azt azonban nem tudni, hogy sor kerül-e a nem jogtiszta eszközök lefoglalására.

Véget vetett a gazdasági minisztérium az Orbán-kormány kedvenc útépítő cége, a Vegyépszer Rt. monopóliumának – az Orbán-kormány módszerével. A gazdasági és közlekedési miniszter, Csillag István ugyanis időhiányra hivatkozva mellőzte a közbeszerzési eljárást, ehelyett a Nemzeti Autópálya Rt.-n (NA) keresztül zárt meghívásos pályázatot írt ki. Emiatt a közpénzek elköltésének ellenőrzéséért felelős államtitkár, Keller László többször is élesen bírálta kollégáit, mondván, hogy az MSZP homlokegyenest az ellenkezőjét csinálja annak, amit a választóinak ígért. A Vegyépszer Rt. pedig rezignált beletörődéssel veszi tudomásul, hogy ugyanaz a sors vár rá, mint az ő riválisaira az előző ciklusban. Mindebben csak egy jó van, most kivételesen nem fizetnünk kell a cégcseréért, hanem nyertünk rajta: 29 milliárdot. 

Drága mulatság lett a kormányváltás. Eddig is az volt, de nem ennyire, mint most. Idén ugyanis a szokásos végkielégítések, juttatások mellé olyan "búcsúajándékok" is felsorakoztak, mint például a csere előtti utolsó pillanatban adott évi 330 milliós támogatás a Terror Házának. Ide sorolhatók továbbá a kormánnyal együtt bukó állami vállalatok vezetői végkielégítései és az ésszerűtlen intézményi költekezések is.

Néhány héttel a választások után inogni látszik a Magyar Posta nevével fémjelzett, de "Kalmár-birodalom" néven is elhíresült úgynevezett "nemzeti" vállalategyüttes. Mint ismeretes, az Orbán-kabinet "sztármenedzsere", Kalmár István elnök-vezérigazgató alatt a hagyományos postai szolgáltatásokkal foglalkozó cég drámai változásokon ment át. A sikertörténet néhány elemét felvillantva látjuk, hogy ez időben történt a Defend Kft. "feltőkésítése", a Postabank bekebelezése, az országos készenléti Tetra-rendszer megépítésének lehetősége, s a kampány utolsó napjaiban bejelentett jelzálogbank és biztosító alapítása. Sőt a Magyar Posta beszállt az újpesti labdarúgás finanszírozásába is. 

Előfordulhat-e, hogy elmegyünk a bankba, és többet nem érkezünk haza? Ez a kérdés a múlt heti móri mészárlás óta valószínűleg állampolgárok ezreiben fogalmazódott meg. Valószínű, hogy ez az oka annak, hogy a héten munkacsoportot hoztak létre a bankok biztonsága növelésének lehetséges módjai keresésére. Úgy tűnik, hogy a megoldási lehetőségek keresésekor két nagy érdek feszül egymásnak: a biztonság és a költségek. Valószínű, hogy a döntésnél ez utóbbi fog nagyobb súllyal latba esni. Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy az a bank marad életben, amelyiknek az ügyfelei is.

Már-már közhelynek számít, hogy katasztrofális állapotban van az egészségügy. Mindenki hallott a megalázó fizetésekről, a nővér- és műszerhiányról, egyes helyeken a balkáni higiénés viszonyokról és az idült pénztelenségről. Ilyen előzmények után nem számít váratlan fordulatnak az, hogy az egészségügyi intézmények "bemondták az unalmast": az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) október elején közzétett egy kétségbeesett hangvétel? kiáltványt, amely az intézet katasztrofális helyzetéről szól, s amelyhez több kórház is csatlakozott. Mikola István egészségügyi miniszter rebelliónak és hangulatkeltésnek nevezte a kezdeményezést. 

A kedves olvasót soha nem fogja "átverni" a lakásmaffia. Merthogy nincs ilyen. Ami van, azt ingatlancsalásnak hívják, de az enyhébb kifejezés nem takar enyhébb módszereket. Az ingatlancsalással foglalkozó csoportok tevékenységét is kifosztott emberek és orvosi látleletek kísérik, és ha már becsapták az áldozatukat, szinte reménytelen a nyomukra jutni. Néhány esetben mégis sikerült: a múlt héten meg is született az első fokú ítélet. Az ingatlancsalásról, az elkövetőkről és a lehetséges védekezési módszerekről kérdeztük dr. Horváth Jenőt, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét és dr. Bárándy Pétert, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkárát.

Újabb tízmilliárd forintnyi támogatást ígért az árvíz utáni újjáépítéshez Orbán Viktor a "gördülő kormányülés" következő állomásán, a szintén árvíz sújtotta Csarodán. A miniszterelnök a pénzügyminiszter feladatává tette, hogy átcsoportosításokkal tegye lehetővé az öszszeg felhasználását. A felajánlásra azért volt szükség, mert kiderült, hogy a korábban adott huszonhárom milliárd nem elegendő a teljes helyreállításhoz.

Bár idén áprilistól belépőt kell fizetniük a Mátyás-templomba igyekvőknek, a befolyt pénz azonban úgy tűnik, mégsem elég ahhoz, hogy működőképes legyen a templom: a közelmúltban állami pénzen felújított épület ma 18 helyen beázik. A milliárdos költségvetési támogatásban részesülő katolikus egyház most a Gazdasági Minisztériumtól kért segítséget, és kapott 30 milliós támogatást az úgynevezett miniszteri keretből.

Manapság az internet nem csupán információs sztráda, hanem egyre inkább a kereskedelem új csatornája is. Nyugaton ma már egy céges névjegyről éppúgy nem hiányozhat az internetelérhetőség, az e-mail cím, mint a telefon- és a faxszám. A magyar cégek többsége (94 százaléka) egyelőre nem ismerte fel az online marketingben rejlő lehetőségeket, pedig a szemléletváltás időszer? lenne, hiszen erre a területre is igaz a mondás: aki kimarad, lemarad.

Magyarországon a családok kevés, mindössze 4 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. Ez leginkább annak tudható be, hogy a legtöbb család anyagi lehetőségét meghaladja az internetcsatla-kozás költsége. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Családinet-pc konzorcium éppen emiatt hirdette meg a Családnet programot, melynek keretében a résztvevők egy multimédiás számítógéphez és 2 éven át havi 20 óra internet-hozzáféréshez juthatnak hozzá kedvezményesen. A programra családok jelentkezhetnek november 10-ig.