Sorozatunk a tőzsde szereplőit mutatja be, tőzsdei kifejezéseket magyaráz meg. Ez alkalommal a tőzsdei Közgyűlés, a Tőzsdetanács, a Felügyelőbizottság, az Etikai Bizottság és a Tőzsdetitkárság szerepével ismerkedhetnek meg az olvasók.

Sorozatunkban a tőzsde szereplőit, valamint a tőzsdével kapcsolatos kifejezéseket, fogalmakat mutatjuk be. Ez alkalommal a Kelerről esik néhány szó.

Sorozatunkban tőzsdei fogalmak, kifejezések magyarázatával, tőzsdei szereplők bemutatásával foglalkozunk. Ez esetben a tőzsdei választottbírósággal.

Sorozatunkban tőzsdei fogalmak, kifejezések magyarázatával foglalkozunk. Ez esetben a származékos piacot mutatjuk be.

A Tőzsde ABC cím? rovatunk soron következő részében a kárpótlási jegyekkel foglalkozunk. Magyarországon a második világháború után az állam nemcsak kötvénykibocsátással kívánt bevételhez jutni, hanem lefoglalta a magánkézben lévő gyárakat, üzleteket, elkobozta a földeket, és ezeket állami tulajdonnak nyilvánította.

Sorozatunkban a tőzsdei kifejezések magyarázatával foglalkozunk. Ez esetben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piacát mutatjuk be.

Az elmúlt néhány évben igen erőteljes fejlődésnek indult a magyar biztosítási piac. 1997-ben gyorsabban fejlődött, mint a nemzetgazdaság. A díjbevétel (az 1996-os adatokhoz képest) 28 százalékkal 195 milliárd forintra nőtt, ráadásul a közelgő Európai Uniós csatlakozás rásegít erre a folyamatra – nyilatkozta lapunknak Kiss Attila, a Generali Budapest Biztosító Rt. megyei értékesítési igazgatója.

Sorozatunkban ismeretterjesztő jelleggel a tőzsdei fogalmakról, eseményekről írunk. Mai cikkünk a tőzsdetermékek árairól és árfolyamairól szól.

Az index hivatalos magyar neve: a Budapesti Értéktőzsde Részvényindexe, angolul Budapest Stock Index. A BUX-index egy olyan mutatószám, amelynek változásaiból következtetni lehet a piac aktuális állapotára, az árfolyammozgások irányára és mértékére. Az indexet a tőzsdei kereskedés megkezdése utáni tizenegyedik perctől a kereskedés végéig frissítik, és a tőzsdei nap végén rögzítik. Ez az index az indexkosárban szereplő részvénytársaságok piaci értékének (piaci ár szorozva a törzsrészvények mennyiségével) változásait tükrözi. Az indexkosár egy elméleti, úgynevezett piaci portfóliót jelképez, az összpiacra jellemző értékpapírstruktúrát modellezve. A kosárba a részvénytársaságoknak csak a tőzsdére bevezetett törzsrészvényei kerülhetnek be. Minden olyan társaság részvénye kiesik, amely ellen csőd vagy felszámolási eljárás indul. Az index ezen értékpapírcsomag bázisidőponthoz viszonyított változását mutatja, a BUX esetében ez 1991. január 2., ekkor 1000 pontról indult. Az indexkosár összetételét illetve az abban szereplő részvények súlyait – a piaci változásoknak megfelelően – évente kétszer, március 31-én és szeptember 30-án aktualizálják.

A tőzsde világába kalauzoló sorozatunk most következő részében a tőzsdei kereskedés lehetséges fajtáiról esik szó. A tőzsde szabályzata háromféle ügyletet különböztet meg: azonnali adásvétel, határidős adásvétel, és opciós ügylet. Azonnali adásvétel akkor jön létre, ha az ügylet teljesítése azonnali hatállyal történik, a tőzsdei elszámolási rend szerint. Ha az adásvételt későbbi időpontban teljesítik a szerződő felek, akkor az határidős adásvételnek minősül. A határidő minden hónap 15-ére vagy a hónap utolsó napjára szólhat.