„Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledől, s rabigába görbed” (Berzsenyi Dániel)

„Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledől, s rabigába görbed” (Berzsenyi Dániel)

„Elbánt velem a természet, elvégezém, hogy gazember leszek.” Csaknem fél évezrede így mutatkozik be Shakespeare Gloster hercege a világ színházi közönségének. A púpos-nyomorék Gloster baljós fogadalmát beteljesítve válik III. Richárddá. Szánalmasan ugrálva jut el és kapaszkodik fel Anglia trónjára. A trónhoz vezető rögös úton szemrebbenés nélkül, torz élvezettel küldi a másvilágra vélt és valódi ellenfeleit, nem kíméli az áhított hatalmát veszélyeztető királyi gyermekeket. Éppen úgy, ahogy híveit sem. Bolingbroke herceget sem kíméli, aki – a könnyen rászedhető tömeget manipulálva – trónra juttatta. A 20. század két világháborúval, öt népirtással és számos helyi öldökléssel gondoskodott arról, hogy Shakespeare története aktuális maradjon, és az ezredforduló óta eltelt évek sem küldték a süllyesztőbe. Poroszország 1871-ben legyőzte az Angliával csaknem egyenrangú Franciaországot. 1918-ban pedig Porosz-Németország hevert az egykori vesztes lábai előtt. A germánok erejét jelképező földbirtokos-katona osztály számára a vereség elfogadhatatlan volt. Olyannyira, hogy nem is akarták hinni, ami megtörtént! A porosz földesúri-katonai kaszt történelmének tükrébe nézve nem ismert magára.

„Elbánt velem a természet, elvégezém, hogy gazember leszek.” Csaknem fél évezrede így mutatkozik be Shakespeare Gloster hercege a világ színházi közönségének. A púpos-nyomorék Gloster baljós fogadalmát beteljesítve válik III. Richárddá. Szánalmasan ugrálva jut el és kapaszkodik fel Anglia trónjára. A trónhoz vezető rögös úton szemrebbenés nélkül, torz élvezettel küldi a másvilágra vélt és valódi ellenfeleit, nem kíméli az áhított hatalmát veszélyeztető királyi gyermekeket. Éppen úgy, ahogy híveit sem. Bolingbroke herceget sem kíméli, aki – a könnyen rászedhető tömeget manipulálva – trónra juttatta. A 20. század két világháborúval, öt népirtással és számos helyi öldökléssel gondoskodott arról, hogy Shakespeare története aktuális maradjon, és az ezredforduló óta eltelt évek sem küldték a süllyesztőbe. Poroszország 1871-ben legyőzte az Angliával csaknem egyenrangú Franciaországot. 1918-ban pedig Porosz-Németország hevert az egykori vesztes lábai előtt. A germánok erejét jelképező földbirtokos-katona osztály számára a vereség elfogadhatatlan volt. Olyannyira, hogy nem is akarták hinni, ami megtörtént! A porosz földesúri-katonai kaszt történelmének tükrébe nézve nem ismert magára.

Jack Straw angol külügyminiszter a Hamasz nev? terrorszervezet vezérének kivégzése után a televízió kamerái elé állva nyilatkozott: "Izraelnek joga van az önvédelemre, de nincs joga törvénytelen gyilkosságokra." A napokban ugyanezekkel a szavakkal bélyegezte meg Jaszin sejk utódjának meggyilkolását is.  Közemberként nem tudok, de nem is akarok annyi bátorságot összegyűjteni, hogy elítélő vagy akárcsak bíráló szavakkal illessem Nagy-Britannia diplomáciájának vezetőjét. Ezért alaposan megfontolt ellenérzéseimet (valójában felháborodást akartam említeni) értetlenséggé szelídítve, bírálat helyett kérdéssel fordulok Britannia külügyminiszteréhez. 

"Mire várunk, tolongva mind a fórumon? Hogy végre ma a barbárok betörjenek.  A szenátus mért ily tétlen s tanácstalan?  Miért nem ülnek törvényt a szenátorok?  Mert várják, hogy a barbárok betörjenek."                          Konsztantinosz P. KavafiszA történelemről jó néhány aforizmába sűrített bölcselkedés ismert. Ezek közül kettő ismételten elgondolkodtat. Az egyik: "A történelem sohasem ismétli önmagát." A másik: "A történelemnek egyetlen tanulsága van, az, hogy nincs tanulsága." 

November végén jelenik meg a Sorel-ház, A menyegző és más regényeivel nemzetközi hírnevet szerzett Salamon Pál új kötete, amely egy észak-afrikai lány, Zariffa Fortuna Saada naplója alapján készült. A kiadó és a szerző jóvoltából a Hetek olvasói már a megjelenés előtt fellapozhatnak egy részletet a könyv első fejezetéből.

Hamarosan új regénnyel jelentkezik a Sorel-ház és más sikeres regények szerzője, Salamon Pál. Az Ábrahám fiai című, a régmúltban és a jelenben játszódó könyv Ábrahám két fiának, Izsáknak és Ismaelnek a találkozásával kezdődik. 

Hamarosan új regénnyel jelentkezik a Sorel-ház és más sikeres regények szerzője, Salamon Pál. Az Ábrahám fiai című, a régmúltban és a jelenben játszódó könyv Ábrahám két fiának, Izsáknak és Ismaelnek a találkozásával kezdődik. A nyomtatásban most először megjelenő regényrészlet folytatását jövő heti számunkban közöljük.

Részlet Salamon Pál, a Sorel ház világhír? szerzőjének az Ünnepi Könyvhétre A sorsolvasó címmel megjelenő új regényéből. Az Ulpius-ház kiadó gondozásában készülő könyv (amely a Sorel ház folytatása) első fejezetével először lapunk olvasói ismerkedhetnek meg.

Salamon Pál nagysiker? regénye, a Sorel-ház a 2002. évi Könyvhétre jelenik meg új kiadásban az Ulpius-ház Kiadó gondozásában. Az alábbiakban az író most készülő új regényéből közlünk egy részletet.