Az európai és a tengerentúli tőzsdék hétfői jó szereplése után a piaci szereplők a Budapesti Értéktőzsdén is pozitív elmozdulásra számítottak az ünnepek utáni napokban. A várt emelkedés azonban mindössze a nyitás utáni első percekig tartott, utána meredeken zuhanni kezdtek az árfolyamok. Az index kedden még csak 24 pontos csökkenés után 7031 ponton zárta a kereskedést, majd innen fokozatosan esett 6993 pontig. A nemzetközi tőzsdeindexek e heti legjobbika – a New York-i – is csupán fél százalékpontos emelkedést produkált a héten. Ennek ellenére több, reményre okot adó nemzetközi elemzés jelent meg, amelyek kismérték? általános emelkedést vetítenek előre az év végéig a technológiarészvények piacán. 

A hazai tőke erősödésének és egyben a magyar gazdaság további fejlődésének egyik legnagyobb akadályává vált mára a korrupció. A frissen napvilágra került adatok nem is elsősorban a sokat emlegetett rendőrségi korrupcióval, hanem a kis- és középvállalkozásokkal, valamint az önkormányzatokkal kapcsolatosan ijesztőek. A posztkommunista Kelet-Európát véve összehasonlítási alapul, Magyarország ugyan nem áll nagyon rosszul, de nemzetközi összehasonlításban "eredményeink" szégyenteljesek.

A Malév Rt. az Alitaliával való sikertelen házasságából kilábalva immár újra 96,8 százalékos magyar állami tulajdonú vállalatként néz az őszre tervezett kétfordulós privatizáció elé. A Magyar Légiközlekedési Vállalat veszteségei tetemesek, flottája jelentős bővítésre és felújításra szorul. Valószín? azonban, hogy a kormány által kedden elhatározott privatizációs stratégia nem tud megoldást kínálni a gondokra, hiszen kimondatlanul, de kizárja a stratégiai befektetők és a külföldi tőke bevonását a stratégiai fontosságú vállalat modernizálásába, azzal az indokkal, hogy a Malévnak meg kell őriznie "nemzeti" jellegét.

A Magyar Távközlési Rt.-ből kivonult az utolsó amerikai tulajdonos, az SBC, ezáltal a máig monopolhelyzetben lévő telekommunikációs vállalat a német állami tulajdonban lévő Deutsche Telekom (DT) ellenőrzése alá került. Ezzel megtörtént az 1993-ban privatizált és mára a régió egyik vezető cégévé nőtt Matáv Rt. visszaállamosítása - német kézbe.

A rendszerváltás óta megválasztott magyar kormányok egyike sem tudott eddig megbirkózni múltból örökölt energiagazdaságunk berendezkedésével. Nem véletlenül: nagymérték? hazánk energiaimport-függősége, a hazai fogyasztóknak egyelőre igen csekély a vásárlóereje, emellett a világpiaci olajár tartósan magas, ami szociális feszültségeket gerjeszt. Ebben a helyzetben az Orbán-kormány továbbra is fenn kívánja tartani a torz hatósági villamos- és földgázárakat, a Mol gázüzletágát – az egyik legfontosabb, de most a hatósági gázárral csődbe kényszerített ágazatot – pedig vissza kívánja államosítani. Ily módon próbálja a kormány a magas világpiaci olajár begyűrűzését kivédve az inflációt féken tartani. A logikusnak hangzó érveléssel ellentétben hosszabb távon ez a gazdaságpolitika visszavetheti a magyar gazdaság versenyképességének éppen csak bontakozó fejlődését.

Az Amerikai Nagykövetség és a Kereskedelem és Befektetés Fejlesztési Kht. (ITD Hungary) szervezésében a héten megrendezett konferencián külföldi és magyar előadók egyaránt hangsúlyozták, hogy jóllehet Magyarország működő piacgazdaságként számon tartott ország a Nyugat szemében, ma már keményen meg kell küzdenie a külföldi tőke letelepedéséért. A küzdelem globális, ugyanis a közvetlen környezetünkben elhelyezkedő országok mellett legtöbb érdeklődő cég délkelet-ázsiai országokat jelöl meg alternatív befektetési célpontul. Nem csupán az elmúlt tíz év eredménye az, hogy több mint ötven 100 millió dollár értéket meghaladó külföldi beruházás működik Magyarországon. Az idetelepülő multinacionális vállalatok az egyik legnagyobb kincsnek a viszonylag olcsó magyar szakértelmet, munkaerőt és újítókészséget tartják. De a további sikerek érdekében a legfontosabb elvárások között tartják számon az autópálya-hálózat mihamarabbi bővítését, a bürokrácia csökkentését, a kormányzati gazdaságpolitika folytonosságát, az adókötelezettségek csökkentését és a munkavállalók részéről rugalmas munkaidőt.

Az amerikai autóipar egyik meghatározó cége, a General Motors-ról nemrég levált Delphi Thermal Systems a héten megkezdte új balassagyarmati gyárának építését. A gépjárm?-légkondicionáló kompresszorokat gyártó cég kisebbségi tulajdonosa a japán Calsonic Corporation. A több mint 100 millió dolláros legújabb amerikai beruházás jelentősége nemcsak abban áll, hogy közvetlenül 400 új munkahellyel járul hozzá az elmaradott keleti megye gazdasági fejlődéséhez, hanem abban is, hogy termeléséhez magyar beszállítóktól kíván beszerezni minél több részalkatrészt.

Bill Clinton a minap újságírók előtt egy táblára is felírta a 12 számjegy? költségvetési többletet, hogy jobban érzékeltesse, mekkora summa az, amit a szeptember végén lezárt 1999-es amerikai pénzügyi év során sikerült megtakarítania a kormányzatnak. Az azonban, hogy mire költsék az összeget, már komoly politikai vita tárgya a demokrata elnök és a republikánusok uralta törvényhozás között.

A vízzel hajtott autók korszaka ugyan még nem köszöntött be, a "víztermelő" autó viszont már négy keréken gördülő és sorozatgyártás előtt álló valóság. Idén márciusban ugyanis Washingtonban a Daimler-Chrysler Corporation bemutatta negyedik generációs üzemanyagcellás (Fuel Cell) autójának prototípusát, amely az első vezethető "vízmotoros" járm? a világon. Az új autó, amely a Kaliforniában tanító, Nobel-díjas Oláh György kémikus találmánya, az üzemanyagcella (Fuel Cell) hajtja. Ennek lényege, hogy hidrogénből és oxigénből elektromos áramot állít elő, miközben melléktermékként vizet, illetve vízpárát termel. Az ilyen üzemanyagcellás elektromotorral hajtott autókkal a világ vezető gyárai már évek óta kísérleteznek.

A nemrégiben új vezetőkkel felfrissített hazai olaj- és gázipari nagyvállalat, a Mol Rt. regionális vezető szerepre pályázik Közép-Európában. Csák János, az új elnök szerint a fő cél a részvényesi érték növelése.

A német–amerikai többségi tulajdonban lévő Magyar Távközlési Részvénytársaság igen elégedett lehet elmúlt félévi eredményével, hiszen 1999. első hat hónapja során 30 százalékos nyereségnövekedést könyvelhetett el. A magyar távközlési piac kulcsfontosságú szegmensein egyelőre még monopolhelyzetben lévő telekommunikációs óriásnak szüksége is van pozíciói megerősítésére, hiszen szó van arról, hogy eredetileg 2001 végéig garantált egyeduralmát a kormány "megegyezéses alapon" egy évvel lerövidíti. A versenytársak közelgő megjelenésével elkerülhetetlennek tűnik a Matáv piacvesztése, illetve a fogyasztók által már alig várt tarifa-mérséklődés és ezzel egyidejűleg a szolgáltatások színvonalának emelkedése.