Ha meglátogatjuk a MiZo Rt. weblapját, az aktuális hírek között a sellyei sajtüzem 2004. szeptemberi bezárását találhatjuk. A cég büszkén informál róla, hogy a 44 sellyei dolgozó közül 22 a pécsi tejüzemben kapott munkát. Az idei szeptemberi hírek azonban már merőben más képet mutatnak. 2005 júniusában bezárt a MiZo kecskeméti üzeme, most pedig, nem kis meglepetésre, a pécsi részleg is. 

A nyári gyümölcsszezon talán legnépszerűbb szereplője a dinnye. A dinnye értékesítése, a termelői és fogyasztói ára közötti különbsége már a rendszerváltás előtt is az újságok rendszeres nyári témái között szerepelt. A rendszerek változnak, a dinnye árának témája viszont állandó, legalábbis egyelőre. Idén nyáron kisebb dinnyeháború tört ki a termelők és a hipermarketek között.

A 100 lépés programja elérte a vidéket. A héten meghirdetett három lépés a mezőgazdasági termelők problémáira ad miniszterelnöki választ. A lépések elvitathatatlan érdeme, hogy több ponton is érintik a mezőgazdaságban kialakult, kormányokon átívelő problémahegyet. 

A Gyurcsány-kormány által átvett örökség újabb meglepetéseket tartogat az új miniszterelnök számára. A nemzeti kérdés mellett felsorakozik, sőt talán egyik csúcspontját éri el a mezőgazdaság, tágabban a vidékpolitika akut problémája.  A rendszerváltás óta periférián kezelt, h?béruraknak odaadott terület problémáit az aktuális kormány az EU-csatlakozás után várható agrár- és vidéki Kánaán reményével orvosolta. Az idő előrehaladtával egyre inkább kiderül a valóság: mára az is kérdésessé vált, hogyan fizeti ki az FVM az uniós támogatásokat a gazdáknak.

Új, már éves szinten rendszeresnek mondható számháború indult a jövő évi költségvetés kapcsán a mezőgazdaságban. Az éppen aktuális kormány soha nem látott támogatási összegekről, a "torgyáni" 413 milliárd forint eléréséről cikkezik, Draskovics Tibor pénzügyminiszter egyenesen azt állította, a jövő évi költségvetés nyertese az agrárium lesz. Az ellenzék ezzel szemben már a mezőgazdaság temetését rendelné meg, ha nem tartana a temetés költségeinek a párttámogatásokból történő levonásától. 

A szocialista agrárkormányzat nyíltan vállalja eddig csak körülírt terveit, hogy a vidékfejlesztés, a vidéki életlehetőségek javítása helyett a nagybirtokok kialakítását támogatja. A Németh Imre által vezetett Földművelésügyi és Vidékfejlesztési tárca által az ellenzék, az agrár-érdekképviseletek és Medgyessy Péter nyomására ez év elején életre hívott Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Kerekasztal e héten összehívott ülésén a tárca beterjesztette a földbirtok-politikára vonatkozó új elképzelését. A szakemberekből, érdekképviseleti vezetőkből, kormányzati apparátusból és politikusokból álló testület többségében riadtan szemlélte az eléjük letett háromoldalas elképzelést. A hazai agrárkormányzat a javaslattal nyíltan hadat üzen a vidékfejlesztés hazai és uniós törekvéseinek. 

Július a betakarítás ideje, és ahogy az elmúlt években már megszokhattuk, az aratás komoly politikai kérdéssé is vált. Idén jó termés várható, talán az elmúlt tíz év legjobb termése, azonban a termelők részére ez hasonlóan nagy gondot jelent, mint a rossz termés. 

Elhárult az egyik akadály az uniós pályázatok igénybevétele elől, hiszen a magyar kormány biztosítja a szükséges társfinanszírozást. Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Terv hivatalának elnöke sajtótájékoztatón bejelentette, a jövő évi költségvetésben a strukturális alapokból a hazai társfinanszírozással 83 milliárd forintot, míg a kohéziós alapból 53 milliárd forintot különítettek el. Baráth hangsúlyozta, a keret nyitott, tehát ha a tervezettnél több uniós pályázatot sikerül lehívni, akkor az állam biztosítja a további társfinanszírozási többletet. 

Számos ellentmondást hordoz magában a hazai tejpiac, ami uniós csatlakozásunk után csődhullámot is elindíthat. Tejtúltermelésről beszélhetünk, mert a magas előállítási költségek miatt nehéz exportálni a magyar tejet, a belső szervezetlenség miatt pedig egyre többet kell fizetnie az államnak. 

Az előző héten, június 17-én volt az Aszály Elleni Küzdelem Világnapja, amelyet 1994 óta szerveznek meg évente a sivatagosodás elleni ENSZ-egyezmény alapján. A Föld 179 országában 1,2 milliárd mezőgazdaságból élő embert érint közvetlenül az aszály. Eddig gyakorlatilag alig ismertük az aszályt, az idén azonban a csapadékmennyiség az ország egész területén jelentősen elmaradt a sokévi átlagtól. Különösen száraz időjárás volt a Balaton vízgyűjtőjén és az Alföldön, ahol a havi csapadékmennyiség nem érte el a 20-30 mm-t sem. A csapadékszegény időjárás az átlagost lényegesen, az elmúlt forró hetekben hét-nyolc fokkal meghaladó hőmérséklettel is párosult. Az aszálykárok megközelítik a 100 milliárd forintot. 

Bár a koppenhágai csúcs óta a legtöbben szinte élve eltemették a magyar mezőgazdaságot, a képlet ennél összetettebb. Kétségtelen, hogy megrázkódtatásokkal, sőt egyes alágazatokban csődhullámokkal, átrendeződéssel jár a csatlakozás keltette új szituáció, mégis az ágazat egészére várhatóan előny lesz.  A magyar diplomácia vezetői teljes sikernek állítják be a koppenhágai csúcson elért, az agrárágazatot érintő támogatási keretet, de siker-e az, hogy az unió által ígért támogatást a saját kasszánkból egészíthetjük ki? A tárgyalási sorozat kezdeti pozíciójához képest mindenképpen siker ez az újonnan megnyílt lehetőség, ám a leginkább egy focibajnokságon megnyert meccshez hasonlítható. A bajnokság kimenetelét ez csak részben befolyásolja. Azt tudni kell, hogy Koppenhágában a 2006-ig szóló költségvetésben 2 milliárd euró tartalékkeret állt a tíz ország rendelkezésére, de ebből csak 500 millió eurót sikerült "kiénekelni" az eurokraták szájából, Magyarország pedig mindössze 56 milliót "hozott el". 

Szülési fájdalmak jelei látszanak az Európai Unió vezetőin, amikor a keleti bővítésre kerül a sor. Az 1988 áprilisa óta tartó csatlakozási tárgyalások során a harminc fejezetből huszonnégy-huszonötöt sikeresen lezártak a tagjelölt országok, de a jelek szerint az agrárfejezet túl nagy falatot jelent a tárgyalóasztal mindkét felén ülők számára. Az idő sürget, a megoldás pedig még várat magára. Mi miatt keményedtek meg az álláspontok?

Sietős dolga lett a Fidesznek a földkérdés, hiszen az íratlan szabályokat felrúgva az új kormány megalakulását szolgáló hetekben nagy horderej? intézkedést foganatosított. A keddi kormányülésen Orbán bejelentette: azonnali hatállyal versenytárgyalást ír ki több száz ezer hektár termőföld értékesítéséről. Mint mondta, ezzel a döntéssel pont kerül az i-re. A leköszönő miniszterelnök nem adott teret találgatásoknak: a harmincnapos határidőre szóló kiírással kész helyzetet teremtenek, hiszen így a hivatalba lépő új kormány nehezen tudná megmásítani ezt a folyamatot. Ha ezt tenné, visszaeshetne Medgyessy Péter népszerűsége. Németh Imre, az MSZP agrárminiszter-jelöltje megdöbbentőnek nevezte a bejelentést, szerinte a "narancsbárók" most földbirtokossá is akarnak válni. 

November végén megkezdődik az EU-csatlakozási tárgyalások egyik legkritikusabb szakasza: a mezőgazdasági fejezet érdemi egyeztetése. Az agrártárgyalások első fejezete az állat- és növényegészségügyi kérdéseket tárgyalja, és a jövő év első felében kerül sor a vízválasztóként emlegetett finanszírozási kérdésekre. Franz Fischler, az Európai Bizottság mezőgazdasági főbiztosa mindenesetre megfeddte Magyarországot a felkészülés elmaradása miatt.

Nem fürödhet a kormány túlzott örömmámorban: a kálócfai kabinetülésen az éterbe kurjantott, zsebszerződések elleni hadüzenetet nem veszik túl komolyan az érintettek. Becsülten 60-70 ezer hektárról szóló szerződés lehet a zsebekben, de a föld visszavásárlásának lehetőségével eddig mindössze 15 hektár gazdája élt (e földterület körülbelül a Hősök terének megfelelő nagyságú). Érdeklődés még csak lenne, de amint megtudták a gazdák, hogy aki zsebszerződés miatt ajánlja fel a földjét az államnak, az ügyészségen kötnek ki az adatai, azonnal visszakoztak. Nem csoda tehát, hogy az osztrák vircsaft tovább bomlasztja a határszéleket.

A szakemberek véleménye szerint az 1998-as búzabombánál nagyobb szerkezet ketyeg a gabonaágazatban. Az aratás kezdetéig bizakodás jellemezte a gabonaágazatot, a betakarítás végére azonban befagyott a piac, amit azóta is a teljes kilátástalanság jellemez. A termelők, felvásárlók állami segítséget várnak, a minisztériumok kezét azonban kötik a nemzetközi szerződések.

Boros Imre, a "zsebszakértő" Fotó: V. Sz.

Nemzeti összefogást hirdetett az MSZP a mezőgazdaság megmentése érdekében. A szocialista agrárprogramot széles szakmai összefogással készítik el: a meghívott szervezetek között szerepel a Zöld Szalag Mozgalom, amely az agrár- és a környezetvédelmi területek politikai képviselete érdekében párttá alakul Zöld Unió néven.

Súlyosan fenyegetik a kormány inflációt visszafogó törekvését a meredeken növekvő húsárak. Matolcsy György gazdasági miniszter a Fidesz-MPP eddigi agrármentes politikájától eltérve a sertéshús-export támogatásának megvonásával kívánja elejét venni a húsárak további növekedésének. Az intézkedéssel kapcsolatban éles ellentét alakult ki a gazdasági és a földművelésügyi tárca között, a vitában Orbán Viktor személyesen készül döntést hozni.