Az opciós adásvétel esetében vételi vagy eladási opciót különböztetünk meg.
A vételi opciókor az ügylet jogosultja a szerződésben meghatározott értékpapírt
meghatározott árfolyamon és időpontban vagy időszakban megvásárolhatja, és azt az
eladó köteles neki eladni. Eladási opciókor a kötelezett köteles megvásárolni az
értékpapírt a jogosulttól. Tehát a szerződő felek a vételi vagy eladási (mindig
egyoldalú) árban előre megegyeznek, és ezt köteles teljesíteni az, aki eladásra
vagy vásárlásra kötelezte magát, függetlenül attól, hogy az ár a későbbiekben
emelkedik vagy csökken. Az opciós jog biztosításáért a kötelezett opciós díj
megfizetését kérheti a jogosulttól, a díj nagyságában előre megegyeznek, és ezt a
szerződésben rögzítik. Opciós ügyletet csak néhány igen nagy cég papírjaira
lehet kötni, legfeljebb kilenc hónapos határidővel.
Az adásvételi szerződésnek mindhárom esetben tartalmaznia kell a következőket: az
eladásra vagy vételre szánt értékpapírnak és típusának (névre vagy bemutatóra
szóló) megnevezését, a mennyiség megjelölését, a kialkudott (vételi és/vagy eladási)
árat, a teljesítés határidejét és módját, a szerződő felek pontos nevét, kódnevét
és/vagy kódszámát, az üzletkötő (alkusz) kézjegyét, a kötés helyét és idejét,
valamint az ügylet fajtáját.
1998. 10. 10. (II/41)
