Az alapkezelők a befektetési alapokban összegyűjtött megtakarításokat a
kockázat csökkentése céljából különböző befektetések között osztják meg, és
így portfoliókat állítanak össze. Ez ugyanolyan, mintha a tőzsdén különböző
cégek papírjait vásárolnánk meg különböző mértékben, ezzel egy saját
portfoliót állítanak össze. Ez esetben azonban ezt nem nekünk kell megtennünk, mert
egy-egy befektetési jegy már önmagában egy különböző befektetésekből álló
portfoliót tartalmaz. A portfolió összetétele azonban döntően befolyásolja, hogy az
adott befektetési alap milyen kockázatot jelent a befektetők számára, ezért erről
befektetésünk előtt feltétlenül érdemes tájékozódni.
Az alábbiakban néhány támpontot szeretnénk nyújtani az alapok közötti
eligazodáshoz.
Befektetések rövidtávra: tudni kell, hogy a pénzpiaci, illetve az állampapíralapok
azok számára jelentenek megoldást, akik bármikor gyorsan elérhető tartalékot
kívánnak biztosítani, amely értékét az inflációval szemben megőrzi. Míg az
előbbiek rövid távú, alacsony kamatkockázatú állampapírokba, az utóbbiak
biztonságos államkötvényekbe fektetik tőkéjüket, ami kiegyensúlyozott
árfolyam-alakulást biztosít.
Befektetések közép távra: abban az esetben, ha megtakarításunkat legalább hat
hónapot meghaladó időszakra tervezzük, megfelelő lehet számunkra a kötvény és a
vegyes alapok által nyújtott befektetési politika. A kötvényalapok különféle
kötvényeket tartanak portfoliójukban, amelyek kibocsátójuktól függően
különböző kockázatokat hordozhatnak. A vegyes alapok pedig kötvények mellett már
kisebb-nagyobb részvénybefektetéssel is rendelkeznek, amelyek árfolyama erősen
ingadozhat. Ezen alapok hozama tehát rövid távon ingadozhat, de tendenciájában
várhatóan magasabb lesz, mint fenti társaiké.
Befektetések hosszabb távra: aki hosszabb távra, évekre előre gondolkodhat, annak
testre szabott befektetést kínálnak a részvényalapok. Itt nem jelent problémát az,
hogy a tőzsdei árak megtorpanása vagy tartósabb visszaesése miatt befektetési
jegyünk átmenetileg kevesebbet ér, a részvények várhatóan végül magasabb
megtérülést biztosítanak. A részvényalapok tőkéjük jelentős részét ezen a
területen helyezik el.
Összefoglalva: minél nagyobb mértékben fektet az alap államilag garantált
értékpapírokba, annál biztonságosabban jelezhető előre a hozama, annál biztosabb,
kockázatmentesebb az alap, ezzel együtt azonban csak szerényebb szint? hozam érhető
el. Minél nagyobb súlyt képviselnek a részvények az alapban, annál kevésbé
kiszámítható a hozam, annál kockázatosabb, ám optimális esetben annál nagyobb
hozammal kecsegtet.
Adózás: A befektetési jegyek hozama, illetve a visszaváltáskor elért nyereség
kamatnak számít, amelynek az adókulcsa nulla százalékos, tehát nem kell utána adót
fizetni. A nyíltvég? befektetési jegyek tőkeszámlára helyezhetők és adóhitelre
jogosítanak. Az adóhitel nagysága attól függ, hogy az átlagos éves befektetés
nagysága hogyan változott az előző évhez képest. A növekmény 20 százalékát, de
maximum 200 ezer forintot vissza lehet igényelni, csökkenés esetén pedig vissza kell
fizetni. A korábbi években a viszszaigénylés kulcsa 30 százalék volt, így a
korábban visszaigényelt adótételek megléte esetén a visszafizetésnél alkalmazandó
kulcs is 30 százalék.
Mire ügyeljünk a befektetésnél? A befektetési jegyek nem kínálnak előre
rögzített hozamot. Az egyes alapok korábban elért teljesítménye
összehasonlítható, azonban legalább három hónapos múltbeli időszakot vizsgáljunk
(célszer? az éves hozam vizsgálata is). Az árfolyamok emelkedése általában hosszú
távon viszonylag egyenletes és jól előre jelezhető, időnként azonban lehetnek
ingadozások is. Másrészt a befektetés előtt olvassuk el az alap hivatalos
tájékoztatóját, amely tartalmazza a költségeket és kockázati tényezőket.
Harmadrészt vizsgáljuk meg, hogy az alap milyen értékpapírokba fektethet be, és ezek
kockázatossága megfelel-e elképzeléseinknek.
Az elmúlt 6 hónapban az öt legmagasabb bruttó hozamot elért alapok
adatai:
1999. 12. 18. (III/50)
