hetilap

Megy ez nekünk    Fotó: Maklári Péter

A Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet tanulmánya
szerint, ha a szükséges antikorrupciós lépések továbbra is elmaradnak, a
posztkommunista országok új válságba süllyedhetnek. A korrupció iránt megnyilvánuló
tolerancia miatti tiltakozások eredményeként antidemokratikus, szélsőségesen
piacellenes politikai erők kerülhetnek hatalomra, és így "megint Marx nevet utoljára"
– szögezik le a tanulmány készítői. A Transparency International a CPI-t
(Corruption Perception Index), azaz egy nemzetközi mutatószámot dolgozott ki annak mérésére,
hogy mennyire kenhetők meg egyes országok tisztviselői, gazdasági szereplői. A múlt
évben ezzel a módszerrel 99 országot, köztük számos átalakulóban lévő gazdaságot
vizsgáltak meg. A korrupció és a gazdaság teljesítménye között annyira szoros az
összefüggés, hogy a TI elemzése leszögezi: indexükön minden két százaléknyi
korrupciócsökkenés akár félszázalékos emelkedést is hozhat az adott ország GDP-jében.

Magyarország, ahol a GDP növekedése létérdek, a százas korrupciós lista 31. helyén
végzett 1999-ben, olyan államok társaságában, mint Namíbia és Costa Rica. A legkevésbé
korrupt államok túlnyomórészt Skandinávia és az angolszász protestáns kultúrák köreiből
kerültek ki. A jelen helyzet jól mutatja, hogy hazánkban az 1989-es fordulat óta nem történt
hathatós intézkedés a korrupció visszaszorítására, és jóllehet sokan beszélnek a
korrupcióról, sokan is küzdenek ellene – egyesek szerint még a korruptak is. A
privatizáció, a gazdaság piaci átalakulásának alapvető folyamatai jórészt lejátszódtak,
amely mindenhol melegágya a korrupciónak. Hátra van azonban még a nagy társadalmi ellátórendszerek
reformja, élen az egészségüggyel. A Magyar Gallup Intézet korrupciós felmérése
szerint leggyakrabban a rendőrök, a privát gazdaság szereplői és az egészségügyi
alkalmazottak szerepelnek a megvesztegetettek között. Szomorú tény, hogy a magyar átlagemberek
majdnem fele (44 százaléka) megengedhetőnek tartja a korrupciót. A kis- és középvállalkozások
körében végzett vizsgálatok szerint 32 százalékukat próbálják megvesztegetni,
vagy csúszópénzt kérni tőlük, ami azt jelenti, hogy minden harmadik hazai vállalkozás
csak ezzel a segédeszközzel tud "boldogulni". Mivel a hazai gazdasági növekedés
nagy részéért felelős multinacionális vállalatok körében erős a korrupcióellenes
magatartás, reális a veszélye a hazai gazdaság erkölcsi kettészakadásának és
annak, hogy a kisvállalkozásokat szorongató korrupció miatt nem következik be azok
annyira óhajtott és kormányszinten is támogatott megerősödése.

Szakértők szerint a közbeszerzések során évente 20-30 milliárd (!) forint kenőpénz
vándorol zsebből zsebbe, ami a közbeszerzések összegének 5 százaléka. Jelenleg a közpénzek
elköltésének tisztaságát az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Központi Ellenőrzési
Iroda (Kehi) ellenőrzi, csakhogy mindkét intézmény annyira leterhelt, hogy például a
Miniszterelnöki Hivatal idei millenniumi költekezéséről is csak jövőre tudnak majd
behatóan vizsgálódni. A kiskapuk bezárását, a közpénzek takarékosabb és tisztább
felhasználását célozta az 1995 óta hatályban lévő közbeszerzési törvény módosítása.
Ennek eredményeként csak kis mértékben nőtt az eljárások tisztasága.

Szakértők szerint mindenekelőtt a civil kontroll visszaállítására, illetve igényesebb
vállalati kultúra kialakítására lenne szükség a korrupció visszaszorításához. Mások
az állam pénzújraelosztó szerepének további csökkentését vélnék üdvösnek. A közbeszerzési
eljárások több mint egyharmadát az önkormányzatok, másik harmadát a költségvetési
intézmények indították, tehát ezek tisztségviselői tekinthetők a korrupció legfőbb
célpontjainak. A Gallup által megkérdezett önkormányzati köztisztviselők 78 százaléka
szerint az önkormányzatoknál a folyó ügyek intézésének döntő többsége írásban
nem rögzített, informális szabályok szerint zajlik.

Ami a rendőrséget illeti, az év első felében – a tavalyi esztendő hasonló időszakához
képest – csaknem felére esett vissza a helyszíni bírságok száma. Ezt az ORFK illetékesei
azzal magyarázzák, hogy a büntetést nem készpénzben, hanem csekken kell megfizetni,
ehhez pedig a járőröknek bonyolult nyomtatványokat kell kitölteniük. A helyszíni bírságok
számának folyamatos csökkenése ugyanakkor más jelenségre is utalhat. Rendőrségi körökben
sem tagadják, hogy ez a "latens intézkedések" szaporodására figyelmeztethet. Ez
azt jelenti, hogy nem a szabálysértők száma csökken, hanem egyre több lehet a saját
zsebre bírságoló rendőr. Azzal, hogy megszüntették a helyszíni bírság készpénzben
történő kifizetésének lehetőségét, éppen a korrupciót kívánták visszaszorítani,
az adatok viszont arra utalnak, hogy egyelőre kevés sikerrel.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek