Stabil növekedés romló egyensúly

Bihari István, a Budapest Bank vezető közgazdásza szerint 2000 a lazuló fiskális
(kincstári) politika éve. Az előző évek gyakorlatához képest a hangsúlyváltást
részben az okozhatta, hogy kitolódni látszik az EU-csatlakozás dátuma, és az ebből
fakadó deficitmérséklés kényszere. Másrészt a közelgő választások is a
lazítás irányába hatnak. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos
főmunkatársa különlegesnek nevezte ezt az évet, mivel a dinamikus gazdasági
növekedés mellett csökken a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiánya.
A növekedést továbbra is az export húzza, ami azt tükrözi, hogy sikeresen
rácsatlakoztunk a kedvező külgazdasági folyamatokra.

A kutatók egybehangzóan vélekedtek a negatív folyamatokról is: kedvezőtlennek
tartják azt, hogy megtorpant az infláció csökkenési tendenciája, s jövő évre is a
kormányzati várakozások feletti, 6,5-8 százalékos pénzromlást tartanak
valószínűnek. Mint Petschnig Mária Zita elmondta, az idén az árfolyam és a
kamatpolitika nem tudta megfékezni az infláció erősödését, és emellett erős volt
az importált infláció (olajár, euró gyengesége) is. A kormány a hatósági
árpolitikával próbálta hűteni az áremelkedést, de ez csak az elfojtott inflációt
termelte, nem eredményezett valóságos árcsökkentést, így a várható éves
infláció 9,4-9,5 százalék közé tehető. Bihari István szerint nincs ok a szakmában
eluralkodó inflációs pesszimizmusra, hiszen jövőre változni fog az euró-dollár
árfolyama, így kisebb lesz az importált infláció hatása. A 9 éve tartó erőteljes
amerikai gazdasági növekedés a szakértők szerint jövőre 3,5 százalékra
mérséklődik, azaz kiegyenlítődik az európai kontinens és az Újvilág közötti
különbség, s ez lehetővé teszi az euró árfolyamának emelkedését. Másrészt,
vélhetően az olajár sem fog tovább emelkedni, hiszen most a csúcson van, a kutatók
szerint (25-28 dolláros hordónkénti áron) fog stabilizálódni.

A kedvező makrogazdasági folyamatok mellett eddig nem tapasztalt tendenciák, súlyos
feszültségek is kezdenek kibontakozni, tudniillik beszűkült a monetáris (pénzügyi)
politika mozgástere – jelentették ki a kutatók. Az év eleji forint elleni
spekuláció arra kényszerítette a jegybankot, hogy csökkentse az irányadó kamatokat,
az infláció nyári megugrása, valamint a nemzetközi kamatemelések pedig tovább
zsugorították a hazai befektetések hozamelőnyét. Az alacsony kamatok láttán
megcsappant a lakosság megtakarítási hajlandósága. Ezt a tendenciát a GKI Rt.
részben a kormány béremelési ígéreteivel magyarázza, így sokan még hitelek
felvétele árán is (elsősorban tartós fogyasztási cikkek) vásárlásába fogtak. A
lakosság eladósodása mellett a vállalkozói szféra hitelállománya is jelentősen
nőtt az idén.

A fogyasztás struktúrájának vizsgálatakor kiderül azonban, hogy a magas
GDP-növekedés nem éri el a társadalom számos szegmensét. Az idén tovább romlott a
bérből és fizetésből élők életszínvonala, tovább nyílt az állami és a
versenyszférában dolgozók keresetei közötti olló. (Az előbbiek 12,6, az utóbbiak
csupán 8,1 százalékkal kaptak több fizetést, mint tavaly). A Pénzügykutató Rt.
felméréséből kiderül, hogy a korábbi évekkel szemben az idén az élelmiszerek, a
ruházkodási cikkek, valamint a tisztálkodási szerek és a gyógyszerek fogyasztása
csökkent, miközben a tartós háztartási cikkek köre bővült. A fogyasztásbeli
különbségek jövedelmi és vagyoni differenciáltságra utalnak. Bihari szerint a
minimálbér felemelése nem tesz lehetővé jelentős reálkereset-növekedést. Sőt, a
vállalkozók egy része arra törekszik majd, hogy kijátssza a minimálbér okozta
többletteher fizetését.

A jövő évi kilátásokat illetően is hasonló nézeteket vallanak a héten
megszólaló kutatók. Várakozásaik szerint 2001-ben kedvezően alakulnak a
külgazdasági feltételek, azonban az előrejelzések szerint csökken az Európai Unió
importigénye, és ezért szűkösebb lesz az exportlehetőségünk.Ugyanakkor a gazdaság
továbbra is dinamikus, 5 százalék körüli növekedést produkál majd. A belső
tényezőkben azonban minden bizonnyal változás lesz: az alacsony kamatok miatt a
fogyasztás jövőre is a megtakarítás terhére történik, tovább nő mind a magán,
mind a vállalkozói szféra eladósodása. A fiskális politika fellazulása és a gyenge
monetáris politika, valamint a megtakarítási hajlandóság romlása együtt
eredményezi a gazdaság külső egyensúlyának romlását, a folyó fizetési mérleg
hiányának növekedését. Ez felélénkíti a külső források bevonásának igényét.
A működő tőke beáramlása viszont az idén is visszafogottabb, nem elegendő a hiány
finanszírozásához. A GKI Rt. kutatói szerint az erősödő egyensúlyi problémák és
a pénzügyi feszültség józan, pragmatikus gazdaságpolitikával elviselhető keretek
között maradhat jövőre. (Kovács Klára)

Kutatóintézetek prognózisai

	1999	PROGNÓZIS 2000-RE			PROGNÓZIS 2001-RE
	tényszámok	GKI	PÜK Rt.	BB	GKI	PÜK Rt.	BB
GDP-termelés (%)	4,5	5,5	5,6	5,5	5,0	5,4	5,0
Export (%)	15,9	18,0	22,0	20,0	13,0	14,0	15,0
Import (%)	14,3	16,0	19,5	21,0	15,0	13,8	15,0
Folyó fizetési mérleg hiánya (md euró)	2,0	2,2	1,8	1,9	2,5	2,4	2,5
Államháztartás hiánya (GDP %-ában)	3,7	3,2	3,1	3,2	4,0	3,1	3,2
Nettó reálkereset változása (%)	2,5	-	-	2,0	-	-	3,25
Lakossági fogyasztás változása (%)	4,6	-	-	3,25	-	-	3,5
Fogyasztói árindex (éves átlag, %)	10,0	9,5	9,4	9,4	8,5	7,5-8	7,5
Munkanélküliségi ráta (%)	404	6,4	6,5	375,0*	5,9	6,2	355,0*
A dollár árfolyama az év végén	252,0	-	294,0	278,0	-	271,0	258,0