A SAPARD-programban való részvételhez két dolgot kellett volna időben teljesíteni. Egyrészt el kellett volna készíteni az ország 2000-től 2006-ig szóló SAPARD-tervét, másrészt az EU előírásai szerint létre kellett volna hozni a program lebonyolítását végző ügynökséghálózatot.
A SAPARD-terv összeállítása ugyan 1999 végére elkészült, de az Európai Bizottság 23 pontban talált kifogást. Ezek között fő helyen szerepelt az, hogy a beadott program a mezőgazdaság modernizációja helyett a népi hagyományokra alapozott vidékfejlesztésre koncentrál, valamint hiányolták a gazdaság szereplőivel való egyeztetést. Az FVM 2000 márciusában adta be a javított programot, amelyet az EU csak októberben fogadott el. Közben megkezdték a program lebonyolítását végző kifizető ügynökség szervezését. Az új hivatal szeptember végére jött létre, amellyel az Európai Bizottság elégedetlen volt. Az FVM vezetői számára ekkor vált világossá, hogy az EU által előírt akkreditáció legkevesebb fél évet vesz igénybe, így a program újabb egy évet csúszott.
Legújabb fejleményként maga a SAPARD Hivatal javasolja, hogy kerüljön vissza a feladat az Agrárintervenciós Központ hatáskörébe, azonban ez újabb egy év kiesést jelentene, talán a 2000-es támogatás végleges elvesztését is.
Az Európai Bizottság szakemberei novemberi látogatásuk óta egyetlen mozzanatot értékeltek előrelépésnek, hogy a hivatal az önértékelésre felkérte az Arthur Andersen könyvvizsgáló céget. De továbbra sincs megoldva az FVM főosztályaként működő SAPARD Hivatal függetlensége, amely pedig alapvető EU-követelmény. Elégtelennek minősítették a jogszabályi hátteret is. Eddig ugyanis egyetlenegy rendeletet sem alkottak, még az elfogadott SAPARD-tervet és a program lebonyolítására az EU-val kötött pénzügyi megállapodásokat sem adaptálták.
Felmerülhet a kérdés: ha tízmilliárd forint szétosztására nem vagyunk képesek felállítani egy megfelelő kifizető ügynökséget, hogyan leszünk képesek több százmilliárd forint EU-szabályoknak megfelelő elköltésére? A SAPARD-program vizsga az ország részére, hogy megérett-e az európai uniós csatlakozásra.
Talán nem késő még a főváros és vonzáskörzetének uniós támogatását megszerezni. Azok a régiók ugyanis, amelyek nem érik el az uniós GDP egy főre jutó értékének 75 százalékát, uniós támogatást kaphatnak. Az előzetes számítások szerint még ebbe a kategóriába tartozott a közép-magyarországi régió is, de az elhúzódó csatlakozási procedúra idején erőteljessé vált gazdasági növekedés miatt kikerült ebből a körből. Abban az esetben tudna visszajutni, ha más környező megyéket is magába olvasztana, és ezzel lejjebb csúszhatna az átlag. Demszky Gábor főpolgármester levélben kérte a Külügyminisztériumtól a régióhatárok megváltoztatását.
2001. 05. 19. (V/20)
