Könyvéből kiderül, hogy a kommunikációnk legtöbbször azért homályos, terjengős vagy bürokratikus, mert a gondolkodásmódunk is olyan. A szerző izgalmas fejezeteken keresztül próbálja meg az olvasót elsősorban arra rávezetni, hogyan tehet rendet gondolatai között. Ez ugyanis – szögezi le Szabó Katalin – a sikeres kommunikáció legfőbb alapköve.
A jelenleg hozzáférhető számos kommunikációs szakkönyv között a kötet újdonsága abban áll, hogy kifejezetten kelet-európai olvasókhoz szól. Felhívja a kelet-európai emberek figyelmét a rájuk még mindig jellemző "stiláris félénkségre", amely elsősorban a szürke, átlagos fogalmazásmódban nyilvánul meg. Az amerikai mintától elütő kommunikációs sémáink is jól mutatják, miért nem lehetünk sikeresek az amerikai kommunikációs tankönyvek puszta lefordításával. "Arra (
) szeretném ösztönözni az olvasót, hogy bátrabban engedje érvényesülni stílusában az egyéniségét, ne simuljon bele a szürke hivatalnokstílusba, de a közhelyes (
) diáknyelvet, vagy éppen a lila, zavaros bölcsésznyelvet se tegye magáévá
A különbözőség az alapvető feltétele annak, hogy észrevegyenek bennünket" – vallja a szerző. A kötet ugyanakkor felcsigázza, majd valósággal felszólítja hallgatóit, hogy markáns egyéni stílusukkal igenis váljanak ki környezetükből.
A szerző művét elsősorban gazdasági és társadalmi kérdésekkel foglalkozó szakembereknek, vagy a tipikusan ezekre a pályákra készülőknek – egyetemistáknak, főiskolásoknak és fiatal doktorandusz hallgatóknak szánja. Hadd tegyük azonban hozzá, jó szívvel ajánlhatjuk a könyvet mindazoknak, akik a kommunikáció terén fejlődni szeretnének. Tanároknak órai kommunikációjuk fejlesztéséhez, üzletembereknek sikeres tárgyalásaikhoz, újságíróknak interjúkészítéshez, ifjú munkavállalóknak önéletrajzíráshoz stb. Felbecsülhetetlen érték a m? kommunikációelmélettel foglalkozók számára is, hiszen az egyes témákhoz kiváló szakirodalom-ajánlót találunk.
(Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon, Kossuth, Bp., 2001)
2001. 11. 16. (V/46)
