Első a pénz, második a biztonság

Rendőri vizsgálat egy kirabolt takarékszövetkezetnél. A vidéki, kisebb fiókok a veszélyez-tetebbek Fotó: MTI

Lapunknak nyilatkozó szakember szerint a bankok nem fordítanak kellő hangsúlyt a biztonsági rendszerek kiépítésére. Még a nagyobb pénzintézetek is háttérben tartják ezt a területet, nem is beszélve a kisebb bankokról, takarékszövetkezetekről és magáról a pénzszállításról. Nemcsak az elektronikai, beléptető rendszerek, a biztonsági pontok kiépítése sem megfelelő.

A neve elhallgatását kérő szakértő szerint az alapvető probléma nem a szemléletben van. Anyagilag és szakmailag egyaránt alulértékelt a biztonságszakma. A biztonsági őrök jellemzően nyolc általánost végeztek, nincsen megfelelő szakoktatás, sem érdekképviselet. Általánosságban a szakmabeliek nincsenek felkészítve egy terrorcselekményre vagy egy bankrablásra. Súlyos gond, hogy rendkívül nyomottak az árak: pénzszállítóként vagy bankokban átlagban 300–330 forint az órabér, ez egy hónap alatt 50–80 ezerre gyűlhet össze. A kollégáknak nincsen biztosítása, általában vállalkozóként alkalmazzák őket. Igen telített a szakma, a nagyobb vagyonvédelmi, biztonsági cégek lenyomják az árakat. Szakértőnk nem vár jelentős változást a készülőben levő kormányrendelettől: önmagában ettől sem a bérek, sem a szakma renoméja nem fog emelkedni. Szerinte a bankok nem ugranak bele a jelentős befektetésekkel járó beruházásokba, inkább kifizetik a bírságot.

Mind Varga Miklós, a Nemzetközi Testőrszövetség oktatási igazgatója, mind Polgárdi Lórántné, a Bankszövetség főmunkatársa egybehangzóan mondta el a Heteknek, a támadók mindig a legkisebb ellenállás felé haladnak, ezért kimutathatóan elsősorban a kisebb, pár fővel dolgozó, főként vidéki bankfiókokat, postákat támadják meg. Varga hozzátette, a rendszerváltozás után megörökölt bankfiókhálózat egy részét felújították, azonban a kis fiókok őrzése, technikai, mechanikai biztonsága nem kielégítő.

Egyértelmű, hogy a konkurenciaharcban az a bank fog megmaradni, amelyik biztonságos szolgáltatást tud nyújtani, amiben benne van az is, hogy az ügyfél biztonságban érzi magát a pénzintézetben.

Polgárdi Lórántné, a Bankszövetség főmunkatársa viszont nem tartja indokoltnak a hazai bankok védelmi rendszerének alapvető átalakítását. Álláspontja szerint csak olyan változtatásokat szabad bevezetni, amelyek nem jelentenek anyagi többletterhet a bankok számára. A Bankszövetség ezért a munkabizottságban az ésszerűség elvét helyezi előtérbe. Támogatják, hogy a biztonsági őrök ezentúl nem látható helyről figyeljék az ügyféltermet, és a meglévő eszközök, például a videók korszerűsítésére is szükség van. Az utóbbi napokban sokat emlegetett olasz zsilipes beléptető rendszert azonban fölöslegesnek tartja és drágállja, hiszen több millió forintba kerülne (egy új bankfiók biztonságtechnikai felszerelése 40-60 millió forintot tenne ki), megdrágítaná a szolgáltatások árát, ami miatt ritkulna a bankfiókhálózat.

A biztonsági őrök nem szeretik a készpénzt