Csillag István gazdasági miniszter. Ennyi marad a kasszában Fotó: MTI
Lapzártánkig nem derült ki, hogy ki nyeri az NA Rt. négy autópálya-szakasz megépítésére kiírt pályázatát. A legvalószín?bb az, hogy a jelentkezők között megosztják a munkát oly módon, hogy az adott szakaszon legolcsóbban dolgozó cég kapja a megbízást. Ha így lesz, akkor az M3-as Polgár–Görbeháza közti részt az Egút Rt., az M7-es Letenye–Becsehely közti szakaszt a Betonút Rt., míg az M7-es másik részét és az M70-est a Strabag–Hídépítő Konzorcium kapná. Elképzelhető azonban olyan felosztás is, hogy magukon az útszakaszokon csak három cég osztozna, míg a negyedik, a Hídépítő Rt. építhetné meg az összes rajtuk átívelő hidat. Ami viszont biztos: a most beadott árajánlatok közül még a drágábbak is 6,3 százalékkal kisebbek a vegyépszeresnél, tehát összesen 109,4 milliárdért készülhet el a négy út, szemben az eredeti 138, 2 milliárddal.
Így a zárt meghívásos pályázat lefolytatásával mintegy 29 milliárd forinttal marad több az államkasszában. Üröm az örömben, hogy a sokmilliárdos megtakarítást a gazdasági minisztérium az Orbán-kormány módszerével érte el. Csillag, a tárca SZDSZ-es vezetője ugyanis a hónap elején bejelentette, hogy nem írnak ki közbeszerzési pályázatot a négy útszakaszra, mivel ha lefolytatnák az eljárást, az építés csak jövő tavasszal kezdődhetne el, így viszont a győztes már augusztusban nekiláthat a munkálatoknak. Bodnár Zoltán, a NA Rt. igazgatója a tisztánlátás kedvéért hozzátette, hogy a pályázat kiírását az tette lehetővé, hogy az utak építésével megbízott Vegyépszer nem tudta határidőre felmutatni a munkálatok megkezdését bizonyító bankgaranciát, ezért felbontották a szerződést.
Tovább borzolta a kedélyeket, hogy az NA olyan cégeket hívott meg a pályázatra, amelyek a Horn-kormány alatt építettek utakat, az előző ciklusban viszont a Betonút Rt. kivételével mellőzöttek voltak. Ellenben nem kapott meghívót a Ganz, vagy a Fidesz-éra nagy kedvence, a Vegyépszer. Tímár Gyula, az Rt. vezérigazgatója csak a sajtóból értesült arról, hogy egyáltalán van ilyen pályázat. "Ez azért is volt meglepő számomra, mert korábban az NA Rt. ezeknek a projekteknek a kivitelezésére minket kért fel, a szerződéstervezeteket május 29-én alá is írtuk. Mindeközben azonban megtörtént a kormányváltás, és az új kabinet felszólította a vállalatot, hogy az útépítésekkel várják meg a közbeszerzési pályázat kiírását. A Vegyépszer ezt komolyan vette, és le is állította a szükséges papírok, így a bankgarancia beszerzését. Így aztán tényleg igaz az, amire az NA igazgatója hivatkozik, hogy hiányzott a bankgarancia, csakhogy ez az állítás önmagában nem mutatja meg, hogy mi történt" – mondta a Heteknek Tímár.
A gazdasági minisztérium eljárása azért kavart ekkora port, mert a választási kampány során az akkori ellenzék, különösen az SZDSZ pont a közbeszerzések mellőzése miatt bírálta élesen a Fidesz-kormányt. Ráadásul az indoklás is ugyanaz, mint Orbánék idején: a késlekedés pénzkiesést okoz. Nem csoda hát, hogy a Fidesz rögtön "rámozdult" az ügyre. Áder János frakcióvezető pénteken sajtótájékoztatón közölte, hogy az MSZP egész egyszerűen becsapta a választóit, Boros Imre volt PHARE-miniszter pedig úgy vélte, hogy az SZDSZ a választások után megfordította a "lop stop" táblát, amelynek a másik oldalára "lop start" van írva.
A pályázat kormányon belül is összeütközéseket eredményezett. Keller László, a közpénzek elköltését ellenőrző államtitkár többször is közölte: nem lát racionális érvet a közbeszerzés mellőzésére. Bárándy Péter igazságügy-miniszter pedig még nem sokkal a pályázatok felbontása előtt is azt nyilatkozta, hogy a maga részéről biztos abban, hogy közbeszerzési pályázatot fognak kiírni, hiszen megegyeztek, hogy az üvegzsebprogram elfogadásáig csak nemzetbiztonsági veszély esetén mellőzik a közbeszerzést. Gál J. Zoltán kormányszóvivő a Hetek kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy nincs feszültség a kormány tagjai közt, mivel megegyeztek, hogy ez az első és utolsó eset, hogy így döntenek közpénzek felhasználásáról, ezentúl mindig lesz közbeszerzés. Szerinte ez a pályázat arra volt jó, hogy megmutassa, hogy a Vegyépszer egyedüli megbízásával mennyi pénzt herdáltak el a Fidesz égisze alatt. Hangsúlyozta, hogy azok, akik ebben részt vettek, nem ússzák meg büntetés nélkül.
Az ajánlatok felbontása óta valóban egységesnek tűnik a kormány abban, hogy az eljárás előnyeire fordítsa a lakosság figyelmét. Katona Béla frakcióvezető-helyettes már az ajánlatok közzététele napján bejelentette, hogy "az MSZP képviselőcsoportja megdöbbenve vette tudomásul, hogy az eredeti ajánlatnál 29 milliárd forinttal olcsóbb ajánlatok érkeztek. Bebizonyosodni látszik, hogy az Orbán-kormány a verseny kizárásával a szükségesnél sokkal többet fizetett". Kuncze Gábor is a Fideszre hárította a felelősséget, amiért olyan helyzetet teremtett, hogy nem lehetett meghirdetni a közbeszerzési eljárást. Az M1-es 28-as kilométerkövénél tartott sajtótájékoztatón pedig maga a döntéshozó, Csillag próbálta érzékletessé tenni a választók számára, hogy milyen nagyot nyertek a közbeszerzés mellőzésével. A miniszter szerint a 29 milliárdos többlet 29 kilométer autópálya építésére, illetve egyszeri, 9000 forintos nyugdíj-kiegészítésre elegendő. Hozzátette, ha az előző ciklusban is versenyeztették volna a cégeket, 60 milliárdot spóroltak volna meg.
A pályázat lefolytatásának nagy vesztese az Orbán-kormány dédelgetett gyermeke, a Vegyépszer Rt. Ez a cég volt az, amelyik 1999 és 2002 között szintén közbeszerzési eljárás nélkül, egyedüliként vagy a Betonút Rt.-vel alkotott konzorciumként kapta az összes megbízást. A vállalat sikertörténete akkor kezdődött, amikor 1999-ben az akkor még csőd szélén táncoló Vegyépszer lett az akkori kormány összes útépítésének fővállalkozója. Ez akkoriban azért okozott nagy meglepetést, mert a cégnek sem útépítési gyakorlata, sem eszköze, sem szakembere nem volt. Az összesen 302 milliárdos állami megrendelésnek köszönhetően azonban a cég talpra állt, 2000-ben több mint 1 milliárdos, 2001-ben már 5,5 milliárdos nyereséget produkált. Még a felfutás időszakában, 1999-ben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) garanciát vállalt a cég kötvénykibocsátására, amiért cserébe az rt. százszoros szavazati jogot biztosító aranyrészvényét odaadta a banknak. A Fidesz választási vereségének táján a Vegyépszer százezer forintos névértéken visszavásárolta a MFB-től a részvényt, ezáltal kivonva magát az állami ellenőrzés alól. Lehet, hogy ezért a tranzakcióért, lehet, hogy olyan megfontolásból, hogy aki eddig kedvenc volt, az mostantól legyen mostohagyermek, a cég nem kapott meghívót a szocialista kormány által kiírt pályázatra.
Tímár Gyula is az utóbbit tartja valószínűnek. Mint ahogy azt a Heteknek kifejtette, elképzelhető, hogy a cég mellőzése tulajdonképp büntetés az elmúlt három évért, de bízik benne, hogy ezek a politikai motívumok előbb-utóbb eltűnnek. Ez a remény ösztönzi a vállalatot arra, hogy induljon a jövőben kiírandó pályázatokon, bár Tímár meggyőződése, hogy a tőkeerős külföldi cégekkel szemben nincs túl sok esélyük. Akik azonban a Vegyépszer jövőéért aggódnak, megnyugodhatnak: az rt.-nek még körülbelül 185 milliárd forintnyi építenivalója van, ami 2005-ig biztosítja a vállalat stabilitását.
2002. 07. 26. (VI/30)
