Tállai András volt államtitkár és Varga Mihály volt pénzügyminiszter Fotó: MTI
A Varga körzetéhez tartozó Karcag és környéke 212, 9 millió forinthoz jutott, míg Tállai körzete 174,2 millió forinttal lett gazdagabb országgyűlési képviselőik bőkezűségének köszönhetően. Ugyanakkor Borsod Tállai körzetén kívüli területeire összesen 13,5, Jász-Nagykun-Szolnok megye Varga körzetén kívüli településeire 53 millió érkezett. Ezzel szemben az ország más városai 10-15 millió forintos támogatással voltak kénytelenek beérni.
Varga Mihály a Népszabadságnak adott interjújában elmondta: természetes, hogy
a körzetéből érkezett hozzá a legtöbb igénylés. A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala nem más, mint személye elleni politikai támadás, amivel a kormány meg akarja bosszulni, hogy nyilvánosságra hozta egy áremelés tervezetét. Történt ugyanis, hogy Varga egy július végi sajtótájékoztatón bejelentette: a kormány az inflációt jóval meghaladó mérték? áremelésre készül a hatósági áras termékek (gáz, villany, postai szolgáltatás, tömegközlekedés) esetében. Forrásul egy László Csaba jelenlegi pénzügyminiszter aláírásával ellátott titkos munkaanyagot jelölt meg. Kifejtette, hogy a dokumentum nyilvánosságra hozatala miatt László Csabától fenyegető hangvétel? levelet is kapott. A pénzügyminisztériumtól viszont azt a tájékoztatást kaptuk, hogy László Csaba levelében arra hívta fel Varga figyelmét, hogy amennyiben valóban szigorúan bizalmas minősítés? dokumentumról van szó, úgy a tárcának mint titokgazdának hivatalból eljárást kell indítania, éppen ezért fényt kell derítenie arra, hogy valóban ilyen dokumentumról van-e szó, és kitől származik.
Nem ez volt az első pengeváltás a régi és az új vezetés között. Bár a minisztérium átadása-átvételekor Varga még úgy nyilatkozott, hogy az új miniszterrel korrekt a kapcsolatuk, a helycsere óta folyamatossá vált az adok-kapok. Varga Mihály már az új költségvetési törvény tárgyalásakor ellentmondásosnak nevezte a tervezetet, majd a D–209-es botrány kapcsán közölte: a miniszterelnök körüli válság Magyarország gazdaságát veszélyezteti. Az exminiszter jó tanácsokban sem fukarkodott. Július elején egy benzináremelés kapcsán kijelentette, hogy a kormánynak az áremelést úgy kellene kompenzálnia, hogy elengedik a negyedik negyedévi kötelező felelősségbiztosítást. Ugyanekkor közölte, hogy a dohánytermékek jövedéki adójának 20 százalékos emelése a csempészetet gerjeszti, ezért 300 milliós támogatást kell nyújtani a vám- és pénzügyőrségnek. A minisztériumban megköszönték a hasznos tanácsokat, bár hozzátették: jobb lett volna, ha Varga javaslatait még pénzügyminiszterként tette volna meg. A volt miniszter egy héttel az áremelési botrány kirobbantása előtt a kormány adópolitikáját vette célba, amikor is egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a minimálbér adómentessé tétele nem okoz lényeges javulást sem a gyermekes családok, sem a vállalkozók helyzetében. A minisztérium vezetése sem maradt adós a válasszal: László Csaba az átvétel kapcsán elsők között tette szóvá, hogy a tárca büdzséje tudatosan lett kiürítve. Augusztus elején pedig a pénzügyminisztérium ellenőrzési osztálya kezdett vizsgálódni amiatt, hogy a tárca még Varga irányítása alatt kezességet vállalt a Magyar Rádió és különböző sportberuházások működtetéséhez.
2002. 08. 29. (VI/35)
