Növekedésre számít a kormány

László Csaba pénzügyminiszter a költségvetési tervezet első példányával Fotó: MTI

A kormány jövőre 4,5 százalékos költségvetési hiánynyal és egy hasonló nagyságú, 4–4,5 százalékos GDP-növekedéssel számol. A 2003-as államháztartási bevételek bővülését 8,1 százalékra, azaz 737,7 milliárdra teszik. Ezzel szemben a kiadások csupán 1,4 százalékkal emelkedhetnek. A baloldal abban bízik, hogy 2003-tól ismét az export lesz hazánk húzóereje, ehhez viszont egész évben 10 százalék körüli ütemre van szükség. A kormány a GDP-többlet felét – 360 milliárd forintot – szánja jóléti programokra. Ebből az összegből pedig 200 milliárd jut majd a nyugdíjak, az időskori juttatások és a családok támogatásának növelésére. Szerettük volna megkérdezni a javaslatot beterjesztő Pénzügyminisztérium (PM) munkatársait arról, hogy mit tartanak a törvénytervezet leginkább pénztárcabarát pontjainak, de csak a szokásos vita- és lobbikor-szak után kívánnak nyilatkozni. A kormánypárti politikusok még az önkormányzati választások utáni pihenési időszakot töltik, többségük nem olvasta a PM tervezetét. Mint mondták: a lobbizások úgyis pár héten belül beindulnak. Az elkövetkezendő napokban egyre több kritika lesz majd hallható – érveltek.

Az ellenzék viszont az első olvasaton is túljutott, s már élesen bírálják a jövő évi tervezet több pontját. "Ennek a költségvetésnek hosszú távon nincsenek nyertesei. Ez nem más, mint egy rövid távú ígérethalmaz" – jelentette ki Font Sándor, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) álláspontját ismertetve. A Fidesz által egyszerűen csak "nadrágszíj-költségvetésnek" nevezett opus valóban ígéretet tett a költségvetési hiány csökkentésére, holott a tervezet nem tartalmaz lakossági megszorításokat. Az ellenzék elvet minden olyan véleményt, amely a költségvetés nyertesének állítja be a lakosságot. Szerinte ugyanis a reálbér-növekedés áthúzódó hatásaiért komoly árat kell majd fizetniük a jövő évben.

Az ellenzék legfőbb kifogása, hogy a tervezet nem közöl az előző évekkel összevethető adatokat, és – szerintük – még késve is jutott el hozzájuk. Ez persze csak a jéghegy csúcsa.

Kiemelkedően hátrányos helyzetbe kerültek a kisvárosi önkormányzatok. Font Sándor szerint az a bőkezűség, hogy a személyi jövedelemadónak most már a dupláját tarthatják meg a helyi önkormányzatok, csak a sok-ezres nagyvárosoknak jelent komoly többletforrást. A kisebb városokban domináns mezőgazdasági munkákból ugyanis – a bevételi szint? gazdálkodás miatt – nem származik jelentős jövedelemadó. Ez a lépés mindenek előtt leginkább Budapestnek kedvez, ahol "valószínűleg Demszky Gábort így akarják kárpótolni a 4-es metróért" – állítja Font.

A Fidesz és az MDF egyaránt nagyon elhibázott makrogazdasági politikának tartja, hogy a nonprofit szféra támogatásának érdekében leállították a Széchenyi tervet, amely eredetileg a világgazdasági hatásokat hivatott ellensúlyozni. Bár a választási ígéretek betartása nem elítélhető lépés, a bérkiáramlás – szerintük – mégis olyan káros folyamatot indított el, amelynek egyelőre még nem látják a tompítását. A lakosság költőpénze megnőtt, de e mögött nem állt megfelelő termékmenynyiség. Ez felerősítette az importot, holott gazdaságélénkítés céljából köztudottan a belső piachoz érdemes fordulni. A kormány tehát igenis vissza fogja venni a reálbér-emelkedéseket illetékek és áfa formájában. A szolgáltatói szféra továbbiakban várható privatizációja pedig szintén a lakosságot érintő árak emelkedését vonhatja maga után. A helyzetet csak rontja, hogy a minimálbérek jövőre egyáltalán nem emelkednek, illetve a nyugdíjak a beígért 11 százalék helyett csupán 8,4 százalékkal nőnek. Így az ellenzék alapvető kezdeményezésének tartja a mini-málnyugdíj bevezetését a mindenkori minimálbér 50 százalékában.

A gazdaság motorjainak számító kis- és középvállalkozásokra több szempontból is rájárt a rúd – az ellenzéki pártok olvasatában. Egyrészt a tervezetből kitűnik, hogy jövőre semmilyen támogatásra nem számíthatnak. Másrészt a baloldal által megszavazott adótörvény jelentős áfamódosításokat is jóváhagyott. Így – többek között – a szállítmányozás adója is 12 százalékról 25-re emelkedett, ami létkérdés a vállalkozók számára. Hasonlóan kínos fejleménye a törvénytervezetnek az áfa-visszaigénylések szigorítása. A gazdasági társaságok telefonszámlája ezek után csak 70 százalékig lesz elszámolható, a gépkocsi- és lakókocsi-használat pedig egyáltalán nem. A költségvetés ezzel a szigorítással mintegy 20 milliárd forinttal gazdagodik. Fonték ezek után még inkább sérelmezték a kormánytagok fizetésemelését, illetve a közelmúltban történt 6,5 milliárd forint érték? mobiltelefon-vásárlásukat.

Az ellenzék a vidékfejlesztés megalázásának nevezte az erre szánt támogatás drasztikus csökkentését. Semmilyen új forrás megnyitásáról nincs szó ezen a területen, pusztán az eddigi jogcímek átcímkézéséről – szól a kritika. Az úthálózat-építést pedig egyszerűen a hazugság szintjére süllyesztették az ígérgetéseikkel – véli a jobboldal. A költségvetés ugyanis nem tartalmazza a beígért autópálya-építések fedezetét.

Ébredés az álomból