László Csaba Fotó: S. L.
A piacokat hideg zuhanyként érte az a bejelentés, amely értelmében a kabinet a jegybankkal egyetértve szándékosan gyengítette a forintot. Az euróhoz igazított eddigi 276,1 forintról 282,3 forintra helyezték át a sáv közepét, miközben az ingadozási sáv plusz-mínusz 15 százalék maradt. A döntés előtti napokban már meredeken zuhanni kezdett a hazai valuta árfolyama az euróhoz képest, amelyet főként néhány befektetési alap nagyarányú forinteladásának és euróvásárlásának tulajdonítottak az elemzők. Utólag azonban látható, hogy kezdettől a forint gyengülésére spekuláltak. A nemzeti valutánk mindenesetre a pénzügyminiszteri bejelentés után gyors esésnek indult, 10 forintot erősödve 265 forintra ugrott az euró árfolyama. (A dollár 224 forintig, a brit font pedig 362 forintig erősödött.) A devizák erősödésére Járai Zsigmond jegybankelnök annyit mondott: átlagosan 250 euró/forint árfolyam mellett elérhető az inflációs célkitűzés: az év végi 4,6 százalékos pénzromlási ráta. Hozzátette, nincsen szükség a forint védelmében való beavatkozásra.
A szerdai döntés a fizetéseket értékteleníti, viszont kedvező az exportáló vállalatoknak, és serkenti az új beruházásokat. Éppen az amerikai monetáris politika nyomában a pangó gazdasági környezetben a gazdaság gyorsulását, a versenyképesség javítását célzó intézkedéseket hozott a kormány. A gyenge forint előnyt jelent ugyanis az exportra termelő cégek számára, s ez esélyt ad arra, hogy újra exportvezérelt legyen a gazdaság növekedése. A jelenlegi, lakossági fogyasztásra épülő gazdaság ugyanis, az elemzők szerint legalábbis, nem tartható fenn hosszú távon.