Pékáruk a kirakatban. Drága áru Fotó: Somorjai L.
Werli József, a Magyar Sütőipari Egyesület igazgatója lapunknak kifejtette, a sütőipari vállalatoknak akár 20 százaléka is csődbe juthat, mivel sem a higiéniai követelményeknek, sem a technikai színvonalnak nem tudnak megfelelni. Az ágazatra jellemző tőkeszegénység eddig is és ezután is kizárta és kizárja a fejlesztéseket, a beruházásokat. Werli úgy tudja, a pékségek jó része olyan elfogadhatatlan körülmények között működik, hogy már 10 éve be kellett volna zárni őket. Számukra sem a Széchenyi-terv, sem a Nemzeti Alap nem indított pályázatokat. A májusi csatlakozás ráerősít az ágazaton belüli lefojtott negatív folyamatokra, s az első heteiben már élénk érdeklődés tapasztalható az osztrák pékek részéről. Keresik a rossz kihasználtságú üzemeket. Werli József nagy gondnak tartja, hogy felerősödhet a pékek kivándorlása, hiszen mind Németországban, mind Ausztriában hiányszakmának számít a mesterségük, és igen nagy csáberőnek hathat számukra az általuk felkínált, az itthoninál többszörös fizetés. A burgenlandi pékek jó része már eddig is magyar származású.
Werli kitért a várható jelentős áremelkedésre is. A tapasztalat szerint német és osztrák területen 2-2,5-szer magasabb a sütőipari termékek ára, ezért a szakember biztos abban, hogy nálunk is emelkedni fog a kenyér és a péksütemények ára. A következő 3 évben többször akár 15-20 százalékkal is drágulhatnak a pékáruk, míg "felzárkóznak" az unió 2,5-szeres árszínvonalához.
A szakember kifejtette, nem csak az uniós csatlakozás miatt szükséges ez az áremelkedés. A sütőipar jó ideje igen szorult helyzetben van. Mind az áruházláncok, mind a kormány évek óta árleszorító nyomást helyezett az ágazatra, miközben emelkedtek az energiaárak, az egyéb költségek, ám ezeket nem érvényesíthették az áraikban. A szakma kényszerlépésekre kényszerült: felélte a tartalékait, nem tartott lépést a korszerűsítéssel, leszorította a béreket. Amíg az átlagfizetés bruttó 140 ezer forint, addig a sütőiparban bruttó 80 ezer forintért dolgoznak a pékek. A kiutat csak az árak emelése és a centralizáció jelentené Werli József szerint, ami ha nem ment önként, a csatlakozással kénytelen-kelletlen végbe fog menni. Tehát mind a belső és a külső kényszerhelyzet az áremelés irányába mozdítja el az árakat – érvelt a szakember.
A húsiparban más jelleg? problémák jelentkeznek, amelyek elsősorban más országok olcsó és jó minőség? húsáruinak bejövetelével hozhatók kapcsolatba. Poór Zoltán, a Lánchíd Klub baromfiágazati szakértője szerint a jelentős problémákat a feldolgozóipari szétforgácsoltság, a tőkehiány és a kihasználatlan kapacitások jelentik. A túltermelés mellett sincsenek kihasználva a kapacitások, amelyek miatt az erősödő verseny egyfajta csődhullámot idézhet elő az ágazatban. Poór szerint a vám megszűnése nem hoz változást, mivel eddig is kvótarendszert alkalmazott hazánk, aminek köszönhetően, ha nem is saját lábán, de legalább vámmentesen ment ki a magyar baromfi. A húsárunk versenyképes, mi több, keresettnek mondható, főképp a víziszárnyasok és a csirke-, pulykamellfilé terén. Azonban az EU-ba való belépéssel az áraink is változni kényszerülnek, de – mint Poór mondta –, nem drágulnak. Ez az erős versenynek köszönhető, valamint annak, hogy az unió régebbi tagállamaiban alacsonyabb az élőállat-felvásárlási ár, mint nálunk. Így most a fogyasztók járnak jól a feldolgozókkal szemben. Az élesedő verseny mind a friss húsok, mind a feldolgozott termékek terén várható, és az utóbbi terén a nyugat-európai kollégáknak sokkal nagyobb tapasztalata van.
Baromfik futószalagon. Stabil árak Fotó: Somorjai L.
2004. 05. 20. (VIII/21)
