Pannonhalma, úgy tűnik, nehezen jön ki évi egymilliárd forintos költségvetéséből, mivel fejlesztéseihez új forrásokat kutatott fel. Így a borászkodás és a teafűkeverékek forgalmazása után pálinkafőzésbe fogtak. Pontosabban az apátság könyvtárában talált több száz éves receptek felhasználásáról állapodtak meg a díjnyertes párlatokat gyártó Agárdi Pálinkafőzdével, a forgalmazásról pedig a Ballantines Hungária Kft.-vel. Mindebből kitűnik: a pannonhalmi apátság ezeréves múltú márkaneve alatt röviditalt hoztak forgalomba, valódi pálinkát. A Hetek kérdésére, mindez vajon nem vet-e fel erkölcsi-teológiai aggályokat, Hortobágyi Cirill perjel, a főapát gazdasági helyettese kifejtette: az ital drágább árfekvésével – egy fél liter mintegy kétezer forintba kerül – mindenképpen a kulturált italozók körét célozza meg, akik között a mértékletes fogyasztás jellemző, az alkoholizmus pedig nem jelent problémát. "Nem egy hipermarketvodkához adjuk a nevünket – érvelt Hortobágyi, és magyarázatként hozzáfűzte: amennyiben például egy tésztafélét dobnának piacra, a mértéktelen fogyasztás abban az esetben is veszéllyel – az elhízáséval – fenyegetne."
A fenti párhuzam helytállóságának elemzésétől eltekintve nézzük az eredményeket. A vállalkozás újraértelmezi a rend ősi jelszavát, az "Imádkozz és dolgozz!" mottót. Esetükben a munka egy 1735-ben lejegyzett tinktúrarecept egy pálinkafőzdének történt eladását jelenti. Emellett plusz anyagi forrásokat teremt a rend számára, amit fejlesztési terveik megvalósításához, pályázati önerőként kívánnak felhasználni. Ha minden jól megy, és a termékek befutnak, az állami támogatás mértéke a bencések költségvetésének 50 százalékára csökkenhetne a jelenlegi 70 százalék helyett. (Arról nem nyilatkozott a főapát, hogy ez egyben azt jelenti-e, hogy a rend csökkenti igényeit az állami költségvetés felé.) "Az önellátás ugyanis utópisztikus modell manapság" – véli Várszegi Asztrik főapát.
Hortobágyi Cirill felelevenítette a második világháború előtti állapotot, mikor is a rend anyagilag független volt, azaz a királytól Szent Márton védőszentnek adományozott környékbeli 60 ezer katasztrális hold szántó, erdők, szőlők, pincészet, gatterüzem, valamint egy komáromi malom hasznait szedte.