hetilap

Fotó: MTI

A Benelux állam polgárainak üzleti biztosítókkal (37 ilyen van) kötelező
szerződést kötniük az úgynevezett alapellátási csomagra. Az SZDSZ ezt a modellt
adaptálná, azzal a különbséggel, hogy nálunk nem szűnne meg az állami biztosító
(ma Országos Egészségbiztosítási Pénztár), hanem átalakított feladatkörrel egyik
szereplője maradna a versengő egészségbiztosítási piacnak. A liberálisok ezt
nevezik „vegyes modellnek”, mivel mind a magántőke, mind az állami tulajdon
szerepelne benne.

Az előadások helyéül a szervezők a dél-amszterdami OLVG kórházat választották,
amely az elmúlt négy évben háromszor nyerte el Az év legjobb kórháza címet. A
high-tech intézmény, amely leginkább egy minőségi szálloda, egy nem hivalkodó
bevásárlóközpont, illetve egy igényes konferenciaközpont keverékének tűnt,
évente 220 millió euróból (mintegy 55 milliárd forintból) gazdálkodik. A
költségvetésük 5 százalékát tudják fejlesztésre „félretenni”, amit az intézmény
vezetői kevésnek tartanak. (Magyarországon a kórházak jelentős része
tartozásokkal küszködik.) A tényszerűséghez az is hozzátartozik, hogy
Hollandiában két éve vezették be a több-biztosítós rendszert, míg a kórház jóval
korábban épült, a gyógyítás színvonala, a kórház felszereltsége tehát nem a
modellváltástól magas.

A hollandok maguk döntik el, kivel szerződnek, de valamelyik magántulajdonú
biztosítóval kötelező szerződést kötniük. A polgárok öszszetett biztosítási
díjat fizetnek: egyrészt a munkáltató 5,8 százalékos járulékot, az állampolgárok
pedig fix díjat (a kormány ezt évi 1100 euróban maximálta) utalnak a
biztosítóknak. Hollandiában már a magánbiztosítók megjelenésének évében csökkent
a betegek által fizetett egészségügyi járulék, a hollandok a verseny miatti
árengedményeknek köszönhetően az 1100 euró helyett évente átlag 1025 eurót
(körülbelül 250 ezer forint) fizetnek be egészségbiztosítási díjként. Egyébként
a biztosítók csak az alapellátás finanszírozását vették át, a különleges
beavatkozásokról, az idősekről és a fogyatékosokról egy állami alap gondoskodik.

A rendszer jutalmaz: ha valaki egészségesen él, és emiatt nem vesz igénybe
szolgáltatást – magyarán: nem jelent költséget a biztosítónak –, akkor idén 250
eurót kap vissza. Ezen változtatnak, jövőre 150 eurónyi vizitdíjat írnak jóvá
számukra. (A szakértők szerint a hollandok nem csak az 1000-1110 eurót fizetik.
Ebbe nem tartoznak még bele a komoly betegségek /daganatok, transzplantáció/. Ha
mindent összeadunk, akkor – egyes szakértők szerint – évi 5000 euró, mintegy 1,2
millió forint a hollandok egészségügyi költsége, szemben a magyar 1100 eurós,
mintegy 270 ezer forint körüli összeggel.)

Paul von Rooij, a holland egészségbiztosítók szövetségének elnöke elmondta:
hatvan évig halogatták az egészségügyük megreformálását, mivel minden kormány,
amely belefogott a két évvel ezelőtti időpontig, belebukott az átalakításba.
Jelenleg egyetlen biztosító sem nyereséges, és 2007-ben sem éri el a szerződési
díj a kiadásokat. Nem szeretnék a biztosítók, de a veszteségek miatt felmerült,
hogy az alapcsomagot szűkítenék, azaz kivennének bizonyos kezeléseket belőle,
amiért vagy külön fizetni kell majd, vagy lehetőség lesz újabb összegért
kiegészítő biztosítást kötni.

A hollandok 90-95 százaléka amúgy is kiegészítő biztosítási csomagot köt,
amelyből például a fizioterápiás, a fogászati vagy a pszichiátriai ellátást
fedezik. A legnagyobb gondnak azt tartják, hogy sokan – a rendszer kötelező
jellege ellenére – nem kötöttek biztosítást, illetve kötöttek ugyan, de nem
fizették ki a szolgáltatást.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek