Budapestre kerül az Európai Unió tudományos központja, az Európai Innovációs
és Technológia Intézet (EIT). A budai Infopark D épületében fog dolgozni az a
körülbelül hatvan fős nemzetközi kutatógárda, akiktől nem kevesebbet vár el az
EU, minthogy felzárkóztassák az uniót az ezen a téren lépéselőnnyel rendelkező
Egyesült Államok és Japán mellé, sőt akár át is vegyék a kezdeményező szerepet
tőlük. Az intézményt valószínűleg eleve a közép-kelet-európai régiónak szánták
Brüsszelben, ugyanis fontosnak tartják, hogy ne minden EU-s intézmény a
Brüsszel–Luxemburg–Strasbourg-háromszögben helyezkedjen el. Hogy végül miért
Budapest és nem a lengyelországi Wroclaw lett a befutó, arra Budapest stratégiai
elhelyezkedése és a sikeresebb pályázati anyag a válasz.
A pályázati anyagban, amelyet a Bajnai Gordon újdonsült gazdasági miniszter
vezette team prezentált Brüsszelben, nagy hangsúlyt kapott Budapest tudományos
múltja és jelene, illetve azok a világ technológiai élvonalába tartozó cégek,
amelyek már eddig valamilyen szempontból a magyar fővárost választották. Annak
ellenére, hogy állami szinten szánalmasan keveset költünk kutatás-fejlesztésre,
számos multinacionális cég kutató és fejlesztő, illetve technológiai központja
már Budapesten van. Persze vannak hazai sikersztorik is, például a Kürti Sándor
által alapított KÜRT Adatmentő és Információbiztonsági Zrt., amelyik a világ
high-tech élvonalába tartozik. Kürti Sándor és számos hazai nemzetközi
tekintélyű tudós és kutató mellett Rubik Ernő neve is feltűnik a pályázati
anyagban, ki ne tudná, hogy miért. A multik által Budapesten, illetve
Magyarországon működtetett kutatási-fejlesztési, technológiai központok
listájából csak néhány név: Ericsson, IBM, GE Lighting, Nokia, Cisco, SAP,
Sanofi-Aventis, Astra-Zeneca, Knorr-Bremse, Audi stb. Budapest elhelyezkedése, a
nyugatot kelettel összekötő geopolitikai szerepe és a hazai tudományos oktatás
magas színvonala szintén szerepelt az érvanyagban. Nyilván az is nyomott a
latban, hogy a magyar kormány húsz évre vállalta az épületbérlet költségeit, és
öt évig húsz alkalmazott teljes bérköltségét. Egyébként az EIT 2013-ig 308,7
millió eurót kap közös költségvetésből.
Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint az EIT valószínűleg jelentős vonzerőt jelent
majd a kutatásban és fejlesztésben érdekelt tőke számára, erősíti majd
Magyarország versenyképességét. Az első kézből származó információk, a szorosabb
személyes kapcsolatok jelentősen hozzájárulhatnak az európai és a magyarországi
kutatóhelyek és -vállalatok további fejlődéséhez, valamint a központ
megkönnyítheti Magyarország csatlakozását a jelentősebb európai kutatási, ipari
projektekhez, és javítja esélyeinket a kutatást és fejlesztést igénylő
beruházások elnyerésében is. Az uniós intézmény székhelyének elnyerése jelentős
szakmai és diplomáciai siker a magyar kormány és az egész nemzet számára,
olvasható a közleményben. Demszky Gábor főpolgármester óriási lehetőségnek
nevezte azt, hogy az EIT Budapestre kerül. Valóban, a diplomáciai sikeren túl
egy lökést adhat a hazai cégek számára, hogy a magas szakmai tudást igénylő
csúcstechnológiák kifejlesztése terén megtalálják a kitörési pontokat. Az EIT
első programjai a megújuló energiaforrások és a klímaváltozás témakörében
indulnak, ugyanis mindkét terület stratégiai jelentőségű az unió számára.
Az EIT kapcsán mégis egy EU-n kívüli példa lehet igencsak ösztönző hazánk
számára. Izraelben az országra kényszerített folyamatos fegyveres konfliktusok
soha nem tették lehetővé a hirtelen, az egész társadalmat elérő anyagi jólétet,
ami a hatvanas évektől folyamatosan jellemezte a fejlett nyugati államokat.
Ezért az izraeli minta használhatóbb lehet számunkra, mint a fejlett
nyugat-európai gazdaságoké, amelyek sokkal kedvezőbb külső és belső körülmények
között fejlődhettek. A csupán hatvanéves modern izraeli gazdaság húzóágazatát
olyan hazai kis- és középvállalkozások adják, amelyek exportképes high-tech
fejlesztésekkel külföldi piacokat szereztek. Izrael már évek óta a
csúcstechnológiából profitál. A kis országban 3-4000 high-tech vállalkozás
állítja elő a 200 milliárd USD nagyságrendű GDP több mint 70 százalékát. Közülük
több mint száz, főként informatikai céget jegyeznek az amerikai tőzsdén. Izrael
a polgári szektorban a GDP 4,8 százalékát fordítja kutatásra és fejlesztésre –
összehasonlításképpen ez az érték Magyarországon nem éri el az 1 százalékot.
Bőven van még mit fejlődni a kutatás-fejlesztés területén.
2008. 06. 27. (XII/26)
