Nemcsak a válsághelyzetben lévő országok, mint Görögország vagy Olaszország bíznak még a közös kötvénypiac létrehozásában, hanem egyre több gazdasági szakember is az euróövezeti papírok bevezetése mellett teszi le a voksát. Ám eddig sem Nicolas Sarkozy, sem Angela Merkel nem hagyta befolyásolni magát. Kérdés azonban, hogy a piacokon – és a belpolitikában egyaránt – egyre erősödő nyomásokat meddig bírják még visszatartani? Merkel franciaországi útja előtt az FDP párt politikusai a kormánykoalíció felbontásával fenyegetőztek, ha a kancellár asszony áldását adja az eurókötvények bevezetésére. A párt állásfoglalása szerint nem helyes, hogy Németország hitelképességét, illetve alacsony kamatait más eladósodott országok helytelen politikájáért kellene feláldozni. Merkel pártja, a CDU óvatos nyilatkozata szerint az eurókötvények bevezetése a jelenlegi helyzetben „nem a megfelelő megoldás”. A legnagyobb német ellenzéki párt, az SPD viszont már felajánlotta segítségét a kancellár asszonynak a közös papírok bevezetéséhez.
Többek között Soros György, magyar származású üzletember is kritizálta a német kormány tétlenkedését, és az eurókötvények bevezetését sürgette a Der Spiegel német magazinnak adott interjújában. A Financial Times hasábjain a milliárdos hozzátette: minél több eurókötvényt akar kibocsátani egy ország, annál szigorúbb előírásokat kellene követnie. Ha azonban egy ország végképp nem képes eleget tenni a szabályoknak, lehetővé kell tenni, hogy kiléphessen az euróövezetből. Soros szerint a politikusok eddig igazán meg sem próbálták megoldani a krízist, inkább abban bíztak, hogy idővel majd magától javul a helyzet. Véleménye szerint sokan még mindig nem értik, hogy milyen komoly következményekkel járna, ha az euróövezet összeomlana. „Az egész világon egy súlyos és tartós pénzügyi válság alakulna ki” – mondja a tőzsdeguru. Az euró jövője egyedül Németországtól, az EU legerősebb gazdaságától függ, a megoldás pedig csakis az eurókötvények bevezetése lehet. Mivel ezen papírok bevezetése Berlinben „politikailag vitatott”, ezért – Soros javaslata alapján – a közös kötvénypiac szabályozását Németországnak kellene kidolgoznia.
Eddig az euróövezet tagországai maguk bocsátották ki saját állampapírjaikat, és ezekért a piacon megkövetelt kamatokat fizették. Ezen kamatok, főleg a súlyosan eladósodott, krízishelyzetek közt vergődő országok esetében, rendkívül magassá váltak. Ez pedig még inkább súlyosbítja a válságot. Az euróövezeti közös értékpapírok esetében az országok közösen állnának a kötvények mögött. Így a kamatszint valószínűleg a jelenlegi német szint felett, de jóval a görög vagy portugál kamatszint alatt lenne. Optimista várakozások szerint a válsághelyzetben lévő, eladósodott országok problémái így szinte egy pillanat alatt megoldódnának, mivel nem kellene többé a magas kamatokat fizetniük.
Az eurókötvények ellenzői, mint Franciaország és Németország, viszont attól tartanak, hogy egy közös euróövezeti kamatláb nem ösztönözné az eladósodott országokat költségvetésük helyreállítására. Emellett az eurókötvények bevezetése költséges megoldás lenne, nem beszélve arról, hogy a maastrichti szerződés egyik záradékát is megsértené. Ez alapján ugyanis egy tagállam nem fizetheti meg egy másik tagállam adósságait. Habár már napjainkban is pont ez történik, mentőcsomagok és kölcsönös támogatások által ezeket hivatalosan hitelként tüntetik fel, amelyeket az érintetteknek elvileg vissza kell majd fizetniük.
2011. 08. 19. (XV/33)
