„Nem lepett meg ez az eredmény – mondja Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője. – Megértem, hogy a média ezt az adatot emelte ki a kutatásból, ugyanakkor azt is látni kell – ami egy másik kérdésre adott válaszból derül ki –, hogy a fiatalok több mint 60 százaléka igazából itthon szeretne karriert építeni. Biztató az is, hogy üzleti sikerről tízből heten álmodoznak közülük. Ez elég magas arány, amit sokféleképpen lehet értelmezni. Mondhatjuk, hogy álmodozni bárki tud, de a tavalyi felméréseinkben még nem láttunk ilyen szignifikáns elmozdulást ebben a kérdésben. Ha úgy nézzük ezt a folyamatot, hogy az elgondolási készség az alapja annak, hogy abból cselekvés jöjjön létre, akkor ez jó irány. A cselekvési készség viszont még valóban elmarad az üzleti sikerről szőtt álmoktól, a megkérdezetteknek csak az egynegyede indítana saját vállalkozást.”
Beszédes adat a felmérésből az is, hogy a diplomával rendelkező fiatalok lényegesen kisebb hajlandóságot (35 százalék) mutatnak az ország végleges elhagyására, mint alacsonyabb iskolázottságú társaik (53 százalék). A Wall Street Journal összefoglalóját kommentelők egyike csodálkozva meg is jegyzi, hogy eddig azt gondoltuk, hogy elsősorban a tehetségek hagyják el Magyarországot. Pistyur Veronika szerint jól kimutatható a felmérésből, hogy a külföldi munkavállalásnak elsősorban egzisztenciális okai vannak. A megkérdezett fiatalok 55 százaléka a pénzt jelölte meg a kivándorlás legfőbb vonzerejének, míg a nyelvtanulást és a tapasztalatot 24, illetve 22 százalékuk. A többség számára a külföldre költözés egyfajta menekülés, amely egzisztenciális csodavárásból fakad, nem konkrét terveken nyugszik. „Világosan látszik – mondja az ügyvezető –, hogy a fiataloknak elsősorban inspirációra és tudásra van szükségük ahhoz, hogy lássák, van értelme itthon maradni, van miért itthon maradni. Ehhez sok embernek kellene felelősséggel összefognia.”
A Kutatólabor által készített felmérésből az is kiderül, hogy tavalyhoz képest valamelyest nőtt a fiatalok kockázatvállalási hajlandósága. Ma már egyötödével kevesebben választanák a biztonságos alkalmazotti munkát, mint az előző évben, és hosszú távon is vonzóbb a kockázatvállalás is. Bár ötből ketten az önállóságot preferálják az alkalmazotti léttel szemben, az anyagi bizonytalanság továbbra is erősen befolyásolja döntéseiket: